Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan kontrolláljam magam, hogy a kapcsolatomnak ne ártsak a lelki betegségemmel?
17 éves leszek, lány vagyok.8 hónapja van barátom, akivel nem csak egy párt alkotunk, hanem lelki társak, és legjobb barátok is vagyunk.
Régen egy életvidám lány voltam, lekötöttem magamat, sokat rajzoltam, stb.
Utána a kamaszkor miatt is, önbizalom hiány miatt is, meg egy esemény miatt a családomban(anyukám depressziós, és bort ivott a gyógyszerekre) lelkileg tönkrementem egy éve.
Vagdostam a karomat figyelemfelhívásból, öngyilkos gondolatom is volt. Jártam pszichológushoz, de azt éreztem többet ártott mint használt.
8 hónapja van barátom. Nagyon szeretjük egymást, és elfogad olyannak, amilyen vagyok. Tervezi, hogy nyáron minden nap jön velem sétálni(ugyanis nyáron CSAK gépezem ha itthon vagyok, nincs kedvem semmihez...hiába van megannyi tevem, nem tudom megvalósítani...de úgy érzem, ha máshol lennék nem így lenne...szeretem a családom, de ez az érzés bennem van). Viszont ahogy elkezdődött a nyár, mintha rajta tölteném le a feszültséget, és beszűkült volna a tudatom. Minden apróságon berágok, veszekedek, hisztizek....ha iskola lenne, nem így lenne( iskolaidőben szinte egyszer se veszekedtünk). Nem tudom megállni, hazajövök és egyzserűen csalódok magamba, hogy hogy viselkedhettem olyan hisztisen...nem tudom mi az oka, nem tudom leülni átgonolni mert egyszerűen nem megy.
IMÁDOM a barátom és nem szeretném elveszíteni, ezért akarok változtatni. Lesz majd új pszichológusom, de addig meg kelle oldanom valahogy....
Ha bárki tudna nekem tanácsot adni, vagy a véleményét elmondani, nagyon megköszönném.
Abból, amit leírtál arra tudok csak következtetni, hogy elég komoly érzelmi hullámaid vannak. Nem tudom, hogy sportolsz-e valamit, bár amit írtál, azok alapján nem valószínű, ha általában otthon gépezel.
Nézd. Én sem vagyok egy túlzottan szociális ember, régóta van párom, és néhány barátom, és kifejezetten nyugodt vagyok. Ez azzal jár, hogy hatalmas feszültség gyűlik fel bennem néha, amit soha nem adtam ki, mert utálok veszekedni. Persze, ha kell, akkor muszáj, de inkább eleresztem a fülem mellett a hülyeségeket.
Tehát, azt javasolnám, ha tudsz akkor kezdj el valamit mozogni. Ez akár lehet 2naponta 30 perc futás kezdetben, vagy valami dinamikus mozgás ( Kettlebell, vagy valami fizikai - akár küzdősport ). Sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok azóta, mióta sportolok.
Lehet, hogy neked sem ártana. Maga a pszichológus nem biztos, hogy segít, ha te nem tudod kezelni magadat.
Ha az embereket nem kedveled, akkor itt az ideje, néhány új arcot megismerni, és kedvesnek lenni. Ha pedig nincs kedved vagy lusta vagy, akkor szedd össze magad! Heti 2-3x 1óra nem sok magadért.
Két dolgot ajánlok Neked.
Diákmunka és sport.
Hidd el a pszichológus nem fog tudni segíteni, ha egész nap otthon ülsz és gépezel.
Lehet órákon át beszélgettek okosakat, de szerintem te is megfogalmaztad már magadnak mi a baj, nem kell ehhez szakember.
Az a bajod, hogy egész nap van időd agyalni, és ezáltal beszűkülsz, nincsenek élményeid, ingerszegény vagy.
Tudom, hogy nehéz ami az anyukád részét illeti, de amiket fentebb leírtam, az nem rajta múlik, hanem rajtad.
Hajrá. Nem kell ezt túlkompenzálni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!