Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy lehet feldolgozni, ha valakinek meghal a szerelme?
Bocsánat a kérdésért, de komolyan foglalkoztat, mióta végignéztem a Hallgass a szívedre c. filmet. (ajánlom mindenkinek, szörnyen szomorú és gyönyörű film!!) Ennek a végén a főszereplő fiú rákban meghal. A szerelme pedig egyedül marad, de ez sokkal összetettebb történet, ezért érdemes megnézni. Szóval, beleképzeltem magam a lány helyébe és nem tudom, hogy lehet egyáltalán túlélni egy ilyen tragédiát. Én egész biztosan beleőrülnék (ha nem halnék bele..)
Ismertek olyan embert, aki elvesztette a szerelmét? Esetleg (ne adj' Isten) veletek történt már ilyen? Hogy történt? Hogy voltatok képesek feldolgozni?
aztaqrwa, de xar ilyenekről olvasni :S
nem is tudok így hirtelen mit írni válasznak
Barátnőm férje aznap halt meg, mikor a fiúk született.
Azóta ismét házasságban él és ismét szült gyerekeket. De nem felejti soha a párját.
Feldolgozni?
Hat hús feldolgozóüzembe nem lehet ,de mondjuk cementet otthon tudsz csinalni...
szerintem nagyon nehéz lehet elfelejteni
engem csak elhagyott a pasim, de azon sem tudtam túllépni, pedig már több mint 3 éve volt
évekig nem lesz még senkim szerintem
Én két ilyen fiatalt is ismerek, pedig mégcsak 22 vagyok. Egy barátnőm fél éve volt együtt az akkori párjával, még pont tartott a kezdeti nagy fellángolás. Nem hosszú kapcsolat, de azért na... Egy este a lánynál volt a srác és úgy volt megbeszélve, hogy a nevelő apja jön érte. Jött is, aztán elmentek májerkodni egy elhagyatott útra, az ittas nevelőpapa elnézett valamit és felcsavarodtak egy fára. A srác koponya állítólag, mint egy dinnye, a saját édesanyját sem engedték be hozzá azonosítani a fiát.
Barátnőm az első három napban 2-szer fordult meg az ügyeleten nyugtatójárt. Egyszerűen annyira zokogott, hogy szinte "roham" jött rá, alig kapott levegőt. Én nem nagyon ismertem a srácot, de konkrétan zokogtam mellette az anyjával együtt annyira durva volt végignézni, hogy mit él át a barátnőm! El nem tudom képzelni én ezt hogy bírnám ki. Ráadásul a rosszmájú nyelvek elkezdték terjeszteni, hogy miatta halt meg, mivel tőle jött. Tényleg a legrosszabb ellenségemnek nem kívánnám azt amit ő akkor átélt.
Egy haveromnak pedig a barátnőjét ütötték el éjszaka, kikapcsolt közlekedési lámpánál zebrán, kb 90-cel. Én akkor őt még nem ismertem, de akárhányszor buliztunk együtt és ivott egy kicsit, volt hogy el is sírta magát. 3 éve voltak együtt akkor, azt mondta, hogy egyszerűen képtelen feldolgozni még mindig a történteket és magát hibáztatja, hogy miért nem volt akkor mellette, talán még ma is élne. Úgy 4 éve történt az eset, azóta sem volt másik barátnője. Azt mondta nem is tudna senkit úgy szeretni mint őt. Ő volt neki az első minden értelemben és amit valamelyik válaszoló mondott, ő is azt mondta, hogy a legrosszabb, hogy a kapcsolatuknak nem lett vége. Mégcsak problémájuk sem volt. Egyszerűen úgyérzi, hogy valaki elvette tőle és ezt nehezen éli meg.
Tavaly nyáron ismerkedtem meg egy sráccal. Sokat találkoztunk, aranyos volt, nagyon jó volt emberileg, tényleg. Szeretett, viszont én csak barátként tudtam rá tekinteni. Ennek ellenére, mint írtam, sokat találkoztunk. Januárban volt a temetése, rákos volt :( Még mindig sokat gondolok rá, miért pont velünk/vele történt... Nem könnyű...
18l
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!