Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hisztek abban, hogy egy nehezebb időszak után jön majd egy rossz?
Nem tudtam, hol feltenni a kérédst,
Annyira el vagyok kenődve,25 évesen nincs komoly párkapcsolatom, semmilyen, anyagilag se vagyok a toppon. Most végeztem a fűsulin és nagyon félek, hogy állást se találok, eddig még nem. Nem sikerül semmi.
Még soha nem éreztem ilyet, de most nagyon félek a jövőtől.:-( Nehéz idpszak, és nem tudom, hogy ennél csak nehezebb jöhet.
Veletek elfőrdult már, hogy nagyon rossz után jött valami jó?
25/L
nagyapám azt szokta mondani h "az életben csaka z első 20 év rossz...a többi egyenesen sz a r" XD....
Nade komolyra fordítva a szót, én is voltam már így elég sokszor, mint te, és mindig jött valami jó utána, csak hát azt kivárni.....
De gondolj abba bele, a hó sem eshet örökké, és a szél sem fújhat mindig...
Az élet olyan, mint a tenger hullámai. Egyszer fent, egyszer lent. Nincs olyan sose, hogy a hullám örökké "fent" legyen, vagy örökké lent. De van, hogy a hullám icipici, és szinte fel sem tűnik, és van amikor a gyorsan jönnek egymás után a hullámok, és a hullámvölgyet észre sem veszed.
Igen, jönni fog a jobb. Kitartás, és jönni fog.
Nekem is van személyes tapasztalatom.
Pár éve történt velem. Nagyon rossz évem volt. A szerelmem kihasznált/átvert/megcsalt/zsarolt. Nem részletezem. Már ez is éppen elég ok lett volna arra, hogy teljesen nyomorultul érezzem magam. A halálomat kívántam minden éjjel. Mellette a két legjobb barátnőm összefogott ezzel a fiúval, és együtt keserítették meg az életem. Az a lány, aki 6 éve a legjobb barátnőm volt. Mellette volt rengeteg "ellenségem", akik megkeserítették a mindennapjaim. Én amikor a leginkább nem tudtam már uralkodni magamon (volt olyan, hogy már kiöntöttem a kezembe a gyógyszereket, hogy beveszem), akkor arra gondoltam, hogy ennél rosszabb már nem lehet. És tényleg, egyetlen pici dolog hiányzott volna, és vagy öngyilkos leszek vagy megőrülök, és akkor már nem érzek semmit :):(
Na de félretéve. Másfél év telt el így. Azt hittem akkor, hogy soha nem lehet vége, hogy életem végéig szeretni fogom, és szenvedni érte, hogy barátaim sem lesznek (mert ki az, aki egy depressziós lányt választ barátnak? pluszban nem is jártam sehova, ahol barátokat szerezhettem volna).
Aztán egyszercsak megváltozott. Találtam barátokat (vagy csak régebbiekkel lettem újra jóba). Felnyitottam a szemem, és vége lett a szerelmemnek is.
Mára boldog vagyok. Felvettek egy olyan egyetemre, ahova menni akartam, egy álmom valósult meg. Most sincs rnegeteg barátom, viszont van pár olyan, aki felér 1000rel:)
És, ami a legfontosabb, boldog párkapcsolatban élek egy fiúval, akit tiszta szívemből szeretek. Az életem szebb, mint amilyennek álmodtam. :) Úgyhogy fel a fejjel, és kitartás:) Jön majd a jobb, csak türelem:)
Én 31 vagyok és nekem sem mennek a dolgaim. De neked jobbak a kilátásaid, főiskolát végeztél, fiatal vagy, nő vagy aki talpraesett.
Nekem eggyáltalán nem volt párkapcsolatban részem, úgy hogy ha ez vígasztal, vannak akik nálad is nehezebb helyzetben vannak.
utolsó válaszolónak mondom,te is fiatal vagy még 31 évesen és neked is lehet még párkapcsolatod, nem vagy lekésve rólla.
Egyébként nekem még csak 1 volt, és nem volt abszorút komolya kapcsolatom. Lassan már én is úgy érzem, hogy mindenről lemaradok, csak az idő telik gyorsan, de velem semmi jó ne történik:S
Köszönöm a válaszokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!