Miért ilyen sz*r az élet? Miért kell sok embernek olyan valaki, akit soha nem kaphat meg? Akinek meg kellene, az meg miért nem kell neki?

Az élet mindig is szar volt. Néha jó.

Na, akkor most képzelj magad elé 100 embert. 50 nő és 50 férfi. Tegyük fel, hogy minden nőnek/férfinek tetszik (komolyan kell neki) 2 (valamelyike) a másik nemű csoportból. Ha egyet kinézel az egyikből, akkor annak az esélye, hogy az általa tetsző 2-ből legalább egynek ő is viszont tetszik (feltételezve, hogy mindenkinek max. 2 ember valamelyike kell a másik csoportból), 8% (1-(1-2/50)^2). Tehát ha egy emberre vonatkoztatod, hogy összejön neki a kölcsönös kellés, akkor csak 8% esélye van. Persze ha átrendeződnek a csoportok (új emberek kerülnek be), akkor a dolog változik.

Persze ez egy elnagyolt modell, de jól mutatja, hogy amíg az emberek számára sokkal többen nem kellenek, mint kellenek, addig nem meglepő a helyzet.

Azt hozzá kell tenni, hogy ennek ellenére nagyon is működik, mert a hasonlók a hasonlókat választják. De a hasonlóság az tudat alatti módon, a viselkedésminták alapján dől el.