Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti hogy oldjátok meg? Amikor az egyik fél már dolgozik a másik még nem?
A páromnak elég jól fizető állása van, én viszont még tanulok egy jó ideig. Szüleimtől minden hónapban kapok zsebpénzt, de ennek egy része minden hónapban fix dolgokra megy, és nem sok marad a szórakozásra. 2 külön városban lakunk, (hétvégente náluk vagyok mindig) de hétköznap egy 3. városban találkozunk. Ilyenkor többnyire 4-6 órát is. Felmerül, hogy ebédeljünk. De nem nagyon tudja elfogadni, hogy nekem nem telik minden alkalommal - még akkor sem ha heti egyszer találkozunk - egy olcsóbb ebédre sem. Persze ő sem hívhat meg mindig, és nem is szeretem/szoktam elfogadni. De ő meg nélkülem nem eszik...hiába mondom, hogy nekem jó a péksüti is, neki nem jó.
Létezik valami kompromisszum? :S
Kedves kérdező!
A reggeliről gondoskodás, ebéd főzés kiváltható az anyukájával való megbeszéléssel is...
Azt tudjuk dolgozik, tehát pénzt is keres, vagy bírjon ki a kérdésben szereplő hétköznapokon egy pár ebédet, menüt, ami 500-1000Ft., mivel otthon lakik, no rezsi, :) vagy ha fogtechnikus akkor intézze úgy, hogy ne legyen éhes mikor találkoztok, csak Rád!
A 7-es válasz is ott van! ;)
Attól, mert otthon lakik, igenis belefizet a rezsibe!
Azért annyira nem lógok a nyakukon, mert apum is abban a városban lakik, és vele is vagyok hétvégente. Többnyire nála eszek, persze néha a barátoméknál is. De alapból anyummal élek, persze, hogy hétköznapokon itthon eszek. És nem arról van szó, hogy nem hív meg, én nem engedem. Mivel MINDIG nem hívhat meg, evidens.
Úgy veszem észre ez a legnehezebb időszak ebben a korban, épp az ilyen kérdések miatt.
És mint írtam, nem lebzselek a nyakukon. Péntek délután megyek hozzájuk, persze előtte eszek apámnál, nem is szeretek sehova menni üres gyomorral. És másnap dél-2 fele megyek vissza apához, majd késő délután fele vissza hozzájuk, vasárnap délig. Természetesen meghívnak ebédre alkalmanként, és ha visszautasítom rosszul esik nekik, és csúnyán néznek. Nem érzem úgy, hogy élősködnék bárkin is.
Köszönöm a válaszokat! :)
Akkor ő csomagoljon magának főt kaját, te meg egy szendvicset és egyétek meg a parkban. Más ötletem nincs.
Párom dolgozik én most végeztem az egyetemen, munkát keresek.
Mégsem volt soha probléma abból, hogy ő hív meg. Soha nem éreztem kellemetlennek és ő sem.
Nálunk úgy szokott lenni, hogy mindig párom jön hozzánk. Természetes, hogy nálunk eszik, iszik. (Van, hogy több napon keresztül) Ezért az is természetes, ha elmegyünk valahova ő fizet. (Mivel sajnos nekem még nincs fizetésem)
Nálunk ugyan nem ez a helyzet, de nekem elég jó ösztöndíjam van, míg a párom éppen csak megél a kis pénzéből, mindketten egyetemisták vagyunk. Én szívesen költök rá, szívesen meghívom, ha nagyon mennék valahova, akkor inkább kifizetem neki is és nem érdekel mit szól, csak menjünk. Ez persze őt nem érinti olyan túl jól, de engem abszolút nem zavar. Lassan kezdi elfogadni a helyzetet, hogy ez lesz, amíg ő nem kezd dolgozni (most áll munkába), utána majd kicsit az ő oldalára dől talán a mérleg. (Egyébként én vagyok a lány)
Hogy mi mivel szoktuk kiküszöbölni ezeket a helyzeteket? Rengeteget főzünk és sütünk együtt. Jó közös programnak is és olcsóbb is, mint étteremben bekajálni.
Sajnos ha a párod nem érti meg, hogy nincs és nem akarod, hogy mindig ő etessen, akkor ezt igen nehéz lesz megoldani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!