Úgy érzem a barátom megcsalt. Szerintetek?

Nekem van egy mondat ebben az egészben, ami nagyon nem tetszik.

"Azt mondta,hogy ne féljek,ettől független,hogy összevesztünk kicsit, nem fog megcsalni."

Nekem soha nem mondta a párom, hogy nem fog megcsalni. Ez annyira magától értetődő, akkor is, ha összevesztünk, vagy éppen utál, vagy hisztis vagyok. Egy normális kapcsolatban ez fel sem merül, nemhogy bizonygatni kéne. A történet végéből pedig tejesen kiderül, hogy nálatok nincs meg ez a bizalom. Innentől kezdve mindegy, hogy megcsalt-e.

Ha azért mondta ezt, mert Te erőszakoltad ki, akkor egyáltalán nem gáz. Mégis mit mondott volna a feltett kérdésre? "dehogynem, szívem, miattad vesztünk össze, akkor most megyek dugni"?

Ha magától mondta volna, na az lenne a gáz.

Szerintem nagyon túlreagálod. Miért nem bízol benne? adott valaha okot rá? (min veszekedtetek?)

És gondolod hogy ezért rögtön más karjába rohanna? (mondjuk nem szép felelőtlenül ígérgetni,de azért akkor is)

Ha semmi okod rá, akkor mégis miért csinálod? senkinek sem használsz vele. Erről le kell szoknod. Vagy ha tényleg megbízhatatlan a pasi, otthagyni. Nem kell itt féltékenykedni, meg gyanakodni. Így nem lehet élni, hogy mindig a másik mozdulatait lesed, meg kételkedsz a szavában. Vagy hidd el, vagy lépj le.

Ma nyers vagyok, és kíméletlenül őszinte, ezt nézd el nekem, kérlek.

Az a bajod, hogy rájöttél, a szavahihetőséged megcsorbulása miatt elveszítheted, így most a saját hibád okán érzett önútálatodat próbálod a párodra hárítani. Nyugalom! Attól, hogy Te nem tartottad magadat az ígéretedhez, nem biztos, hogy ő is hasonlóan tesz. Ha azt mondta, hogy ne aggódj, nem csinál baromságot, csak mert van köztetek némi feszültség, az annyit jelent, hogy ne aggódj, nem csinál baromságot, csak mert van köztetek némi feszültség. Ennyi, kár túlkombinálni. Akkor aggódj, ha semmi ilyet nem mond már neked, illetve kerüli a tekintetedet, ha kérdőre vonod.