Mért pont ilyet kellett adnia?

Két hete ünnepeltük a harmadik évfordulónkat, de még mindig nem hagy nyugodni a dolog. Annyira kibuktam rajta, noha páran lehet körbe fognak röhögni. Az van, hogy én már egy hónappal előtte kigondoltam, mit fogok adni neki, tudtam, hogy személyre szóló, és örülni fog. Ő meg...ember...adott egy kis cukiságot (nem nagy dolog, de szép), édességet, és...egy olyan könyvet, amiről lövésem nincs, mért kaptam, ugyanis egyáltalán nem foglalkoztat ez a téma. Ha már egyszer könyv, lehetett volna valami szép történetet magába foglaló, de nem. Úgy érzem, hogy ez eléggé személytelen, és valósággal látszik rajta, hogy nem is foglalkozott azzal, hogy tetszene-e, meg hogy egyáltalán valaha belenézek-e majd. Nem tudom, mért nem volt képes megerőltetni magát. Idáig minden ajándékán látszott, hogy - bár nem nagy értékű - de mégis előre kigondolt meglepetések, és szívemből örültem mindennek...de nem értem...mért nem foglalkozott azzal, hogy legalább egy kicsit is passzoljon hozzám. Régen - mint már mondtam - nem ilyen volt, ő is már jó előre készült...most meg... Oké, hogy nem nagy dolog, csak nem értem, hogy most már mért nem érdekli, hogy amit ad, tetszeni fog-e? Ennyire nem foglalkoztatja már?