Miért vagyok ilyen szerencsétlen?

Van egy nagyon aranyos, lány aki eddig csak barátom volt.

És a suliból 17-en elmehettünk egy 3 napos táborra.

Az első nap szinte egész nap vele lógtam, tök jól elvoltunk, még kicsit kettesben is beszélgettünk. És este egy abrátnője átadott nekem 1 levelet tőle( tesója felismerte az írását+ meg is kérdeztem),hogy jól érezte velem magát, és ez akár több is lehetne, hogy barátság.

Erre kimentem a szobánkból, és kihívtam a ház elé, kicsit beszélgetni.(Egész eddig eszembe se jutott, hogy össze is jöhetnénk) És egyfolytába arról kérdezgettem, hogy szerinte lehet-e több mint barátság, és egyfolytába csak nemtudom-ot válaszolt.

Másnap teljesen ugyanaz.Újra beszéltem vele este, és még mindíg nemtudom volt a válasza, Én meg hülye fejjel azt mondtam, hogy majd ha úgy érzed, ráérünk holnap reggel is megbeszélni a dolgot.

Harmadnap meg alig ált velem szóba. Amikor oda akartam menni hozzá, mindíg elment, nézelődött valamerre, és meguntam a rohangálást utána.

Mostmár gyomoridegem van, hogy a 2. nap este miért nem kezdeményeztem én.

Holnap lesz a konfirmációnk elötti próba (mindketten most fogunk) és tudnék vele beszélni. Elhatároztam, hogy tisztázom a dolgot. De már azt se tudom mit.

14/f, ő meg 14/l

Első barátnő lett volna.......