Fogalmam sincs mit tegyek már?

3 éve vagyunk együtt a párommal,nem élünk együtt. én egyedül lakom, ö még a szüleivel,akik borzalmasan konzervativak,én nem mehetek hozzájuk. nem is lenne gond,én sem vagyok rájuk kíváncsi,sokszor megbántottak már. a fö gond az,hogy nekem rengeteg a szabadidöm,a páromnak meg semmi.... dolgozik,egyéni vállalkozása is van, plusz egyetemre jár. nehezen viselem,de alkalmazkodok. de mikor van,hogy 3 napig sem látom szinte,mert ha van ideje akkor is hazamegy aludni,azt már nem tudom egyszerüen kezelni.... veszekszek,ö meg nem bírja ezt. de olyan mintha lenne is kapcsolatom meg nem is. ha dolga van,egyedül intézi,nem visz magával,ha találkozunk akkor is csak 1-2 órára... nekem ez kevés. de mikor megmondom neki,hogy nekem ez így nem megy,akkor elkezd teperni,meg mondja,hogy sajnálja,de most ilyen az élete,aludni sincs ideje... és ha velem van,akkor szeretné jól érezni magát...

de nekem rettegés az,hogy mikor mondja azt,hogy na neki mennie kell mert ez meg az...

semmi szerelmes üzi,vagy hogy elmennénk valahova.... de mikor meg mondom neki ezeket,akkor meg azzal jön,hogy talán tudatalatt nem akar bántani engem,és akkor inkább megvonja magát tölem.. de szerintem ez csak kifogás...

mit gondoltok?

mindenki azt tanácsolja,hogy felejtsem el,mert ebböl nem lesz semmi,keressek mást... de én szeretem. de azt érzem,hogy ö engem nem igazán. vagy csak tényleg nincs ideje semmire,és annyi teher nyomja a vállát... de ha meg mondom neki,hogy akkor mondja azt,hogy nincs szüksége kapcsolatra,mert most az életével akar elörejutni,nincs ideje,és akkor felejtsen el;akkor meg megijed,és nem enged el... de nekem ez kevés...hogy néha felhív,meg max heti 1x eltöltünk egy estét...

mit tegyek már...