Szerinted ez önzőség a részemről?

Hónapokkal ezelőtt megebszéltük párommal, hogy egy hosszú hétvégre együtt megyünk, az én baráti társaságommal. Lefoglaltuk a szállást, stb. Tudni kell, hogy az én hobbimmal kpacsolatos a dolog, ebben Ő nem érintett, de ettől még egész nap együtt lehetnénk és csinálhatnánk programokat sétálhatnánk stb.

Kb 1,5 hete folyamatosan hajtogatja hogy neki nincs kedve jönni, aztán rá fél órára meggyőzvén magát különböző kijelentéseket tesz, hogy akkor mégis jön, ismerősöknek meséli hogy megyünk el, majd nekem ismét panaszkodik hogy ő ezt hogy utálja stb.

Szerinte csak azért bólintott rá mert én túlságosan erőszakos voltam vele ilyen téren, és szándékosan akarok benne bűntudatot kelteni.

Ez lenne életünk első közös kirándulása ahol közös programban veszünk részt, ami ottalvós és panzióban alszunk, ráadásul a baráti társaságom is most ismerné meg igazán, nagyon készülnek rá.

Hozzáteszem, Ő nagyon nem szereti ha vele ugyanezt csinálják pl. hogy szól az egyik haverja hogy megy át hozzá, de lemondja, akkor nagyon haragszik rá hogy mennyire emegbízhatatlan.

Úgy éreztem, nem gond ha a későbbiekben nem akar jönni, de még egy ilyen élménye sincs, viszonyítnai sem tud, próbáltam felkelteni az érdeklődését stb. ez szerint már erőszakosság, persze az utolsó pillanatban döntötte el hogy akkor mégsem. Nagyon cserbenhagyva érzem magam.

Az Ő hobbija hogy egész nap szg.-es játékokkal játszik. Csak az érdekli, az utóbbi időben szinte alváson kívül csak ezzel foglalkozik, sajnos ebbe nem tudok részt venni de már beszélgetni sem tudunk közben...

Kívülállóként Ti is úgy látjátok hogy ez önzőség a részemről?

Köszönöm hogy olvastátok és a válszokat is.