Mit várhatok hosszútávon egy ilyen kapcsolattól?

A barátommal már 5 éve együtt vagyunk, ő budapesti, én vidéki vagyok, de bp-re járok iskolába és ott is dolgozom.

Amikor megismerkedtünk szinte soha nem jött hozzánk, mindig én voltam ott náluk hétvégén, pedig nem lakunk messze, busszal max. 1 óra, és ha én (és még nagyon sokan) tudunk ingázni nap, mint nap, akkor tőle is elvárható lett volna, hogy ha nem is minden héten, de 2-3 hetente lejöjjön hozzánk, de nem akart... Állítása szerint, mert drága a jegy (700 ft), hosszú az út, meg ugye minek költsön erre pénzt, amikor nekem bérleten van, és így ingyen megyek hozzájuk... Ezért minden hétvégét azzal töltöttünk, hogy bent ültünk náluk a 30 nm-en az anyjával és dvd-ztünk...

Mostanában már lejár hozzánk, mert vett kocsit, és így kényelmesebb az utazás, de rend szerint a benzint én fizetem... Ami nem is lenne nagy gond, mert az ember egy párkapcsolatban megtesz ilyesmit, ha szükséges.

Az 5 év alatt úgy 3-4x voltunk moziban, még a kapcsolatunk elején, azóta erre is sajnálja a pénzt, mondván, hogy úgyis letölti ingyen a filmeket, akkor minek költeni mozira... Oké, ne menjünk moziba, ne költsünk "feleslegesen" menjünk máshova, sétálni, nézelődni, bármi, de kb sehova se akar menni.

Szülinapomra és karácsonyra általában valami baromságot kapok tőle (100 ft-os bolt stílusúakat) 2 éve azt kaptam szülinapomra, hogy elvitt e Tescoba, és választhattam magamnak valamit, de ugye megszabta, hogy max 3-4000-ért keresgéljek.

Fél éve megkérte a kezem, a szülinapomon, a család előtt, esélyt sem adva, hogy nemet mondjak. A gyűrűt kaptam szülinapi ajándékként. Azt mondta utólag, hogy 50.000 volt (nem mondta így ki az összeget, csak hasonlította az árát valamihez, amiről tudom, hogy 50.000 volt), de véletlenül megtudtam, hogy 6000-ért vette úgy, hogy bement az 1. ékszerüzletbe és választott egyet az akciós gyűrűk közül... Nem azzal van a gondom, hogy olcsó gyűrűt vett, hanem hogy azt sugallta, hogy drága volt...

Szerettem volna elmenni nyelvtanfolyamra, mert csak a nyelvvizsga kellene ahhoz, hogy megkapjam az oklevelemet egy OKJ-s suliból, de sajnos nem volt pénzem, ezért kölcsön akartam tőle kérni 20.000 ft-ot erre, de azt mondta, hogy nem ad, mert szerinte nem fogom tudni visszafizetni, és neki kell az a pénz, rá egy hétre meglepte magát egy új számítógéppel, ami 200.000-be került. Ja és amikor a nyelvvizsgáról beszélünk, akkor mindig elmondja, hogy ne vágjak bele, ne költsek rá, mert úgysem sikerülne.

Ha nálunk vagyunk semmit nem segít, anyum főz, ő eszik-iszik, de egyszer nem mosogatott még el, de még az asztalt sem pakolja el. Ha tudja, hogy hétvégén valami munka lesz nálunk, pl rendbe akarjuk tenni a kertet, akkor kitalál valamit, hogy ne kelljen átjönnie.

Most szilveszterkor házibulit csinált a legjobb barátnőm, ahova 3000 ft-ot kellett bedobni a közösbe, de ezt is sokallta, (január közepén meg vett egy iPhone-t) és rá akart beszélni, hogy maradjunk otthon és az anyjával dvd-zzünk. Úgy jött el, hogy én fizettem ki az ő részét is. Ha valaki bulit tart (nem magyon bulizós a haveri társaság, max. szülinapokat, szilvesztert ünnepelünk), akkor egy hétig kell nyúzni, mire rábólint, amikor mondom neki, hogy jó, nem kell jönnöd, de én elmegyek, akkor meg nem akar egyedül elengedni. Mindenből a legolcsóbbat kell megvenni, de ha csak 20 ft a két dolog között a különbség, akkor is az olcsóbbat veszi le a polcról, hiába mondom neki, hogy én a "drágábbat" jobban szeretem.

Nem tudom mit csináljak, nagyon zavarnak ezek a dolgok, hogy rám/ránk egy fillért sem akar költeni, de saját magának bármit megvesz. Sehova sem akar menni, de én se menjek, nem biztat, ha tanulásról, vagy munkakeresésről van szó.

Félek, hogy ha esetleg gyerekünk lesz, akkor attól is mindent sajnálni fog?

Lesz egyáltalán esküvőnk? Mert az oké, hogy megkérte a kezem, de bárki felhozza a lagzi témát, csak húzza a száját.

Én 25N, Ő 28F