Hogyan tudnád megbocsátani a párod hűtlenségét?

Az, hogy nem bántál vele valami szépen még nem jogosítja fel, hogy megcsaljon. Persze nem jó dolog máson levezetni a feszültséget, de szép kis világ lenne, ha minden ilyen problémára megcsalás lenne a válasz (bár sajnos kb itt tartunk). Akármilyen gond van tessék leülni és megbeszélni, aztán ha nem megy -> szakítás -> azzal dug akivel akar. Ennyi.

Engem azért csaltak meg, mert régebben őt is megcsalták, és rajtam állt "bosszút". Aztmondta, hogy jól esett neki, jobban érezte magát utána. Már nem tartjuk a kapcsolatot, nem hiszem, hogy belátható időn belül meg fogok/tudok neki bocsátani.

8-as vagyok!

Én nem mondtam egy szóval sem hogy te hogyan járnál jobban.

Mindenki saját maga éli az életét, és azt hogy hogyan éli, azt is saját maga dönti el! Senki nem dönthet helyetted.

Te kérdezted mi hogyan tudtuk megbocsátani. És mi akik átéltük már a megcsalatást, leírtuk hogy sehogy. Ennyi.

Én csak a saját nevemben beszélek amikor azt mondom jobban jártam a hazug exférjem nélkül, minthogy éveken keresztül azért sírnék hogy mennyire átver, még azt sem lehetett elhinni neki ha kérdezett valamit, és hogy mennyire elszúrtam az életemet vele.

Egy jótanács. Ha megbocsátasz neki, akkor úgy bocsáss meg neki hogy onnatól elfelejted hogy ő megcsalt, soha többet nem hánytorgatod fel neki semmilyen körülmények közt, és kitörlöd ezt a szakaszát az életeteknek. Ha erre képes vagy, akkor meg tudsz valóban bocsátani és valóban tovább tudsz lépni.

Azt hittem én is képes leszek rá... hát nem, nem voltam az. Bennem örök tüske marad hogy míg én mindent megtettem a kapcsolatunkért,a boldog családi háttérért, ő hülyének nézett és csak az alkalmat kereste mikor kivel tud a hátam mögött lefeküdni.

Voltam megcsalva és csaltam is meg. Miért? Leírom.

Megcsalt az egyik volt pasim, jegyben jártunk, mert én terhes lettem tőle, és nem tudta kezelni, nem akarta a gyereket. Nekem kellett volna, hogy legalább a kórházba bejöjjön, mikor abortuszom volt, de még arra se nagyon volt hajlandó, akkor este csalt meg. Ez volt az indok, én persze dobtam, ha a bajban nem áll ki mellettem, ráadásul meg is csal, akkor nem ér semmit az egész.

Akit én csaltam meg: egy papucs volt, már fél éve próbáltam lerázni magamról, de ő még mindig abban a hitben élt, hogy én szeretem őt és vissza tud hódítani. Elküldtem már a fenébe, a családom is, már rendőröket akartunk kihívni, de gondoltam, ott marok bele, ahol a legjobban fáj, ha nem ért a szép szóból. Összejöttem egy sráccal, aki jó haverom volt, persze időlegesen, és úgy rendeztük, hogy lebukjunk. Gerinctelen dolog volt, tudom, de nem akartam priuszt adni szerencsétlen hülyének, sem tettlegességig fajuló helyzetet nem akartam. Így volt a legjobb.

14- nek.

"Összejöttem egy sráccal, aki jó haverom volt, persze időlegesen, és úgy rendeztük, hogy lebukjunk. Gerinctelen dolog volt, tudom" ........"tettlegességig fajuló helyzetet nem akartam. Így volt a legjobb."

Nagyszerű ötlet volt!!!!!

Te nem nézel tv-t, nem követed a híreket???

És ha véletlenül beálított volna egy fegyverrel, és "használja is" mindkettők ellen, akkor mi van???

Akkor nincs szerencséd? Soha nem tudhatod, hogy a féltékenység mit hozhat ki az emberekből, főleg, ha az illető esetleg mániákus is volt.

Ebben benne lehettet volna az is, hogy másnap a bűnügyi hírekben mint áldozatok szerepeljetek!!!

Ez nehéz kérdés. Azt írod, csak egyszeri alkalom volt, és másnap rögtön be is vallotta neked. Vagyis elvileg a párod szeret téged, és csak azért tette, mert te állításod szerint hazavitted a munkahelyi stresszt és rajta vezetted le a feszültséget.

Én megmondom neked őszintén, a magam részéről sose tudtam megbocsátani a félrelépést. Nálam ez az első számú szakító ok. Még ha azt is mondanám, hogy rendben, fátylat rá, akkor is oda lenne a bizalmam. Sose tudnék már ugyanúgy hinni neki, bízni benne, és bizalom nélkül mégis mi értelme a kapcsolatnak? Ott már sajna borul az egész... Hiába mondanám, hogy megbocsátok, mert bennem lenne a tüske. Onnantól kezdve mindig csak azon kattogna az agyam, amikor későn jön haza, hogy vajon tényleg csak túlóráznia kellett, ahogy állítja, vagy másnál volt...? Ha elmegy egy szombat este "a haverokkal", sose tudnám biztosra, hogy valóban a barátaival sörözött, vagy egy másik nő ágyában hentergett? És én nem szeretek örökös kételyek között, bizonytalanságban élni. Ha a munkahelyed már így is folyton stresszel téged, nem hiszem, hogy jó lenne még otthon is csak ilyesmiken stresszelni.

Azt mondják, ha valaki egyszer megcsal, az újra megteszi majd. DE! Én úgy tapasztaltam, hogy vannak kivételek. Volt már olyan kapcsolat az ismeretségi körömben, ahol hasonló volt a szitu, mint nálatok. A nő sokat dolgozott, plusz ott volt a kisgyerek, alig maradt idejük egymásra, a férj pedig úgy érezte, neki ez így kevés, így hát szépen félrelépett. Máshol kereste azt a kielégülést, törődést, amit otthon nem kapott meg. Csakhogy a férj ezután rettenetesen megijedt, hogy emiatt örökre elveszíti a feleségét és a gyereket. Soha többé nem lépett félre, belátta, hogy nem ez a megoldás a problémákra. Azt nem tudom, hogy a feleség megtudta-e valaha, vagy sem. Ha tudja, akkor ő bizony képes volt megbocsátani és még egy esélyt adni a férjének. (De őszintén megmondom, én nem biztos, hogy képes lettem volna rá. Rettenetesen becsülöm azt az asszonyt, mert nagyon erős lehet lelkileg, ha ezt így kibírta.)

Szerintem az lenne a legjobb, ha átbeszélnétek ezt a dolgot, és utána magadban el tudod majd dönteni, hogy képes vagy-e ezek után is ugyanúgy együtt élni a pároddal, vagy sem. Ha úgy döntesz, fontos annyira a kapcsolatotok, hogy megpróbáljátok megmenteni, akkor viszont azt csakis úgy lehet, ahogy az egyik előttem válaszoló írta: nem szabad soha, semmilyen körülmények között felhánytorgatnod a párod baklövését. Ha egyszer megbocsátod neki, amit tett, nem lenne szép dolog újra és újra felhozni, a szemére vetni, mert az csak még inkább megmérgezi a kapcsolatotokat.

Én azt mondom, ülj le, gondold végig, mennyit ér neked ez az egész, mérlegelj, és döntsd el, hogy meg tudod-e tenni, hogy túllépsz ezen, vagy sem. Mert ha nem, akkor még inkább most válj el. Azzal sok szenvedéstől megkíméled magadat is, és a párod is.