Hogyan lehetnék a "nehéz napokon " elviselhetőbb?

Igen, tudom önuralommal.....kérlek olvassátok el, hosszú lesz, de ilyenről nem nagyon szoktam beszélni i, ezért is írtam ki.

5 hónapja vagyok immár együtt a barátommal.:) Egyszerűen nagyon jól megvagyunk, de sose tudtam magamról eldönteni, hogy mikor sértődök meg "jogosan", vagy mikor reagálom túl. A barátnőm szerint mindig magamra vállalom a felelősséget, néha tényleg, de szerintem apró dolgokon nem éri meg vitáznom a barátommal.

Sajnos mikor megvan mostanában nagyon nyűgös vagyok(eddig nem görcsölt meg semmi, de mostanában kibírhatatlan), és rengeteget szenvedek vele. A barátommal egy iskolába járok, minden szünetben együtt vagyunk, de kell a kettesben töltött idő is. Most lesz tavaszi szünet, úgy volt, hog kétszer átmegyek hozzá(hozzánk nem jöhet), és, hogy ma marad velem két órát mielőtt hazamegy.

Mikor már "letelt" 15 perc közli, hogy nem lenne-e baj, ha inkább csak egy órát maradna, hogy ne egyedül menjen haza.Én azt hittem, hogy engem un, de mondta is, hogy erről nincs szó, hanem olyan szomorúnak is lát mióta vele vagyok, pedig mondtam, hogy nem. Én buta ezen "berágtam", pedig nem akartam, de már volt ilyen eset, és emiatt....meg, hogy holnap lehet, hogy nem tudok átmenni, és úgy csak egy napot találkozhatunk. Szegény nem érti, hogy mit csinált, és mondta is, hogy mondjam el neki mi a baj, és ne facebookon írjam le....Annyira hülye vagyok ilyenkor, mit csináljak? NEm lecsaptam a hisztit, hanem majdnem elsírtam magam, ilyen apró dolgon, mert nagyon szeretem.

Hogyan lehetnék elviselhetőbb?:D(tudja , hogy megvan, és mondogattam is, hogy bírjon ki:D)