Van ennek még értelme?

25 éves vagyok, a bnőm 22. Már Több mint 3 éve vunk együtt, többször próbáltunk már együtt élni de sose sikerült. Eleinte anyáméknál éltünk, de a sok vita miatt inkább vissza ment vidékre. Aztán 2 hónap után albérletbe folytattuk, de ott egymással vitáztunk állandóan, ott is anyámékból kifolyólag. Aztán pár hónap múlva ismét anyáméknál éltünk, de újból viták vannak. Állandóan vívódnom kell anyám meg ő közte és nem tudom kinek van itt igaza egyáltalán. Anyám nem egy egyszerű eset, de engem nem tud befolyásolni, szóval sose volt még olyan, hogy én anyámra hallgattam volna és ezt a bnőm is tudja. Bnőm állandóan a családomat ócsárolja, nagyon ocsmány szavakkal és én ezt nem bírom elviselni, ha van igaza ha nem. Már oda jutottunk el, hogy fizikailag is bántalmaz, tele vagyok marásokkal, ütés nyomokkal. Eleinte nem viszonoztam a bántalmazásait, mert nőt sose volnék képes megütni. De az utóbbi esetekbe annak érdekébe, hogy hátha befejezi már viszonoztam; de szinte mindíg megkönnyeztem. Ő azzal magyarázza a tetteit, hogy anyám már kikészítette. Én annak tudom be, hogy nem normális és túl reagál mindent.

Kíváncsi lennék, hogy szerintetek ezen tömör ismeretek alapján, érdemes-e így egy kapcsolatot folytatni, mert még valami oknál fogva mindíg kitartunk egymás mellett, de én menekülni szeretnék; csak nagyon nehéz és nem tudom miért.