Fiúk, ti hogyan éltek túl egy szakítást?

irigylem azokat, akik így le tudják sz*rni a szakítást, meg stb-t...

mi is szétmentünk a barátnőmmel, nagyon szerettem, és szeretem még mindig, de elb*sztam, elb*sztuk...

képtelen vagyok ránézni is más nőre, mert hiába fullos csaj, meg minden, és lehet 0 esélyem lenne nála, de akkor is a barátnőm, vagyis a volt barátnőm :'( jár a fejembe, hogy nekem ő kell, minden hibája ellenére, senki más....:'(

fogalmam sincsen mikor heverem ki végleg...szerintem soha..:/

itt vagyok 21 évesen, érzelmi roncs a nyár előtt...szuper...ha akarnék is csajozni, ki akarna egy iylen érzelmileg sérült megtört, lelki szemetesládával járni mint én...

hiába a "szép" külső, sportos test, sármos arc, faxa ruhák...csak álca...belűröl egy megtört vérző szívű ember vagyok...

hangozhat b*zisan, nemérdekel ki mit gondol...aki nem érzett még iylett az sosem volt tényleg igazán szerelmes...

ma 09:24

ha azt az időt amit az eddigi önsajnálatodra fordítottál arra fordítottad volna, hogy éld az életed akkor már rég lenne új nőd és szarnád le az előzőt...