Bele lehet halni a szerelembe?

Kapcsolatom a barátnőmmel nem hétköznapi...sőt...

heti 2 napot töltünk együtt általában, de mivel mindketten iszonyatosan makacsok vagyunk, sokat veszekszünk, stb...aztán persze kibékülünk

A legtöbbször haraggal válunk el egymástól sajnos..és szinte minden találkozásunkkor valamelyik fél véget akar vetni a kapcsolatnak könnyek közepette.

Fogalmam sincs mi van köztünk, hogy mi ez immáron lassan 9 hónapja.

sokszor azt érzem nem is vagyok ember nélküle, és nem is érdemes élnem ha ő nincs velem.

közhelyes szavak, nem tudom valaki megért-e engem...mert ez csak akkor lehet ha már átélte ezt...az ilyen vak, csalfa, diák, de ugyanakkor véresen komoly, és bármennyire is akartad nem tudtad elengedni azt a személyt, akit annyira szeretsz..a hibái, és az összes hülyesége ellenére, egyszerűen képtelen vagy megtenni, és csak szenvedsz...

...és ilyenkor mikor ez megtörténik, végigpörög bennem életem összes nagy hibája, nemcsak a szerelemé, hanem minden más, amivel valaha is a szeretteimnek fájdalmat okoztam, és csak egyetlen kaput látok...azt ahonnan már nincs visszaút...

tudom hogy van akinek nálam százszor, sőt ezerszer rosszabb, és sosem értettem azokat az embereket, akik így is kitartanak, hogy honnan van erejük mind ehhez...

vagy csak a szerelem tesz ennyire puhap*ccsé?!

bárhogy is legyen, most 0 nak érzem magam, aki nem érdemi meg sem azt hogy barátnője, szerettei, családja legyen, hisz csak mindenkinek fájdalmat okoz, és így már az életet sem...

22/F