Mit tegyek a párommal és kapcsolatunkkal?

H atényleg "csak" ezek a hibái, akkor inkább érezd magad szerencsésnek!:) Hobbija, elviselhetetlen látásmódja, egyéb hibája MINDEN férfianak van. És nekünk nőknek is, mégis kitart ő is melletted. Mindenkinek nehéz az egyéni problémája, igazán megértelek, de mérlegelni kell, hogy biztos, hogy más is jobb- e mint ő. Elég itt olvasgatni egy kicsit, hogy mik vannak... Nekem mindig az segít, ha a saját hibáimra koncentrálok, és belátom, a helyébe én ezt milyen nehezen tolerálnám... Keress te is elfogleltságot magadnak, kicsit távolodj ( jó értelemben), és meglátodd jobb lesz. Nem szabad "árgus szemekkel" figyelni a másikat, mert egyre jobban belemélyedsz. Kitartás!!:)

Itt vagy elfogadod amilyen, vagy keresel hiba nélküli pasit, amit kétlem ,hogy találsz.Mindenkinek vannak rigolyái!

Az nem is biztos, hogy igazán szereted, ha ilyen dolgok problémát okoznak neked!Azt a kérdést feltetted már magadban, vajon neki nincs az eszében, hogy rajtad akar változtatni?

Nekem annó azt mondták, ami szerintem nagyon igaz, hogy minden barátnak/barátnőnek megvan az ára. A kérdés, hogy te hajlandó vagy-e azt megfizetni. Itt most arra gondolok, hogy minden embernek van hibája, rigolyája. Az egyetlen kérdés, hogy fontos-e neked annyira az a másik, hogy ezeken túllépsz. Ha nem, akkor keress mást. Ha igen, akkor pedig nem tennél fel ilyen kérdéseket:) Ja, és arra is számíts, hogy ami ma idegesít, az az évek múlásával csak még hatványozottabban fog idegesíteni.

Ha szereted, olyannak szereted, amilyen. Ha nem, akkor nem szereted. Akkor egy nem létező ideálba vagy szerelmes, akinek a tulajdonságait a párodra aggattad.

Nekem is felvetődött már ugyanilyen kérdés a fejemben, és én is sokat problémáztam az ilyeneken, mindennapos volt a cirkusz. Aztán beláttam, hogy ő is nagyon sok mindent tolerál, és, hogy nekem is ezt kell tennem. Kompromisszumot kötni tudni kell, ha pl. ennyire számítógép függő, akkor hagyd, hogy gépezzen, te pedig addig találkozz a barátaiddal, érezd jól magad nélküle! Az anyuci pici fia esetre viszont nem tudok mit mondani, el kell tűrni, és kész. Ez van. Bennem az tartja a lelket, hogy ha eljut a kapcsolat az összeköltözésig, akkor úgysem lesz már ott anyuci, és egyszer neki is fel kell nőni az önálló élethez! Ha máskor nem, majd melletted! :)

Ha valakit igazán szeretsz, azon nem gondolkozol, főleg nem sokat! Szerintem ne húzd az időt, se az övét, se a sajátod!