Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi lesz a kapcsolatunkkal, mi lesz velem és a párommal?
Az a helyzet,hogy 21 éves vagyok,a barátommal 4 éve vagyunk együtt,ő 34 éves,nekem ő az első. Nagyon sokáig úgy gondoltam,h ő lesz az egyetlen(talán kicsit naiv vagyok,igen,de mentségemre legyen mondva,ott volt a rózsaszín köd). Ő tényleg úgy gondolja mai napig,hogy én leszek a felsége,a gyerekei anyja,az élete párja,velem tervez évekre előre. Tudom,hogy nagyon szeret,megkap tőlem mindent,amire vágyik,miért is ne gondolhatná komolyan?! 3 és fél évig én sem gondoltam másként,ha ez idő alatt megkérte volna a kezem -amit a korom,és az iskola miatt nem tett-én lettem volna a világ legboldogabb menyasszonya,és meg lehet,már útban lenne az első gyerekünk is,mivel mindig is fiatal anyuka szerettem volna lenni,és mire vártunk volna,ő sem lesz fiatalabb... de nem házasodtunk össze,és mostanában,mikor felmerül a téma,már nem érzem,h őszintén igent tudnék mondani... Nagyon szeretem a párom,de vonz az 'élet',a bulizás(ez alatt nem az ivást,hanem a táncot értem,amiben ő nem partner),új emberek,stb. Már a kapcsolatunk 3.hónapjában összeköltöztünk,szóval gyorsan kiismertük egymást,visszagondolva hiba volt,mert hamar megszoktuk az együttlétet,természetes,hogy ha hazaér a munkából,én otthon várom,a barátaimmal is minimálisra csökkent a találkozások száma,stb. Kimaradtak dolgok az életemből,amikkel ezidáig nem is foglalkoztam,csak most tűnt fel a hiányuk. Félek,hogy 1-2 gyerek után,30 évesen arra ébredek,h be akarom pótolni a fiatal korom,és annak nem lesz jó vége...de attól is félek,h elhagyjak egy olyan embert,aki mellett biztonságban érezhetem magam(nem az anyagiakra gondolok!hanem arra,h nem csal meg,segítőkész,stb)jó apja lesz a gyerekeimnek,és szeretni szeretni fog továbbra is olyannak,amilyen vagyok.
Azért is bűntudatom van,hogy ha elhagynám,azzal elvesztegettem vna 4 évet az életéből,pedig ennyi idő alatt egy idősebb nővel már családot alapíthatott vna(ő már kész a gyerekvállalásra jó ideje,csak rám vár).
Más is volt ilyen helyzetben? Mi lett a vége?
nem értem miért zárja ki a 2egymást.
fiatal vagy még,ezt neki is meg kell értenie.
a szerelem nemcsak arról szól,hogy élünk egymás mellett,hanem arról is,hogy támogatjuk,segítjük a másikat
Ugyanebben a cipőben jártam!
És hidd el, bátorság kérdése az egész, hogy merj lépni.. Egyértelmű, hogy nem szereted már. És nekem az adott bátorságot a változtatáshoz, mikor arra gondoltam, hogy annyira fiatal vagyok, az nem lehet, hogy már sose legyek lángolóan szerelmes!
Az ezt követő, egyedül töltött egy év életem egyik legboldogabb korszaka volt és azóta újra szerelmes vagyok és boldog, hogy ott és akkor mertem változtatni az életemen..
Sok sikert!!
Ha jönnek a gyerekek, elfelejted a bulizást, átértékelődnek a dolgok.
Sokan szeretnének ilyen kapcsolatot de keveseknek adatik meg.
Bulizás helyett a családi kirándulások, utazások, kempingezés sokkal tartalmasabb mint a sok drogos vagy piás közé DJ-be, partikra járni...
Hú nagyon fiatal vagy még! A párod meg már igencsak benne van a családalapításban. Lehet hogy ezt ő is sejti h te még fiatal vagy és lesz ebből baj.
talán el kellene hagynod, hogy tisztázd az érzéseidet. Valamennyi szünet is jót tenne.
igazából ha most összeházasodnál és gyerekeket szülnél megszűnnének a fiatal éveid.
Én még 29 évesen sem akarok gyereket, nem h 21 évesen...ez nagyon nagy lemondással jár. Ha mást nem is, beszéld meg hogy később akarsz szülni.
ha viszont nem szereted már akkor jobb lenne lépni, így ő is tudna párt találni. Mert itt neki ketyeg a biológiai óra.
én is voltam így a legelső kapcsolatomban, de 2 év után lezártam, mert tudtam hogy csak a megszokás akar marasztalásra bírni. sajnos ha nincs szerelem csak megszokott szeretet és vágysz a kitekintésre, akkor muszáj kilépned. nem fogja neked azt mondani, menj csak szórakozni kicsim! mert ő úgy gondolja, hogy csak az övé vagy és az is maradsz örökre.
persze lehet megoldás a családalapítás, de fel tudnál nevelni úgy gyerekeket, hogy nem is igazán szerelemgyerekek? szerintem az lenne a legbölcsebb, ha szünetet kérnél tőle, egy pár hetet, esetleg hónapot, amiben magaddal foglalkozol, nem azon görcsölsz, jó irányba haladsz-e.
Meg kell, hogy értse! Persze ez nem arról kell, hogy szóljon, hogy akkor egyből kiéled magad egy életre. Csak ha netán kiderül, mennyire jól érzed magad nélküle is, akkor lehet célszerűbb váltani. Ha pedig hetek múltán is hiányzik és fellobbannak a régi érzelmeid akkor maradhatsz Vele, mert tényleg ritka kincs ha két ember ilyen hosszú időn keresztül kitart egymás mellett. De lehet, az is helyrepofozná a dolgokat ha külön költöznétek egy-két évre, és csak "randizgatnátok" :) Persze ez a harc készülj fel, baromi nehéz lesz.
Én azért tettem le az előző (legelső) kapcsolatomról, mert a mosolyszünetben egyértelműen kiderült hogy csak birtokolni akar.
A mostani párkapcsolatom meg azért rossz, mert neki én vagyok az első és félek, mikor dönt úgy, hogy ki akarja próbálni milyen más lánnyal.. De ez benne van a pakliban, sajnos.
Hogy Te mekkora bunkó vagy 06:59 - es. -.-
Amúgy meg valóban jobb lenne, ha kicsit szünetelnétek. Tisztázódna a fejed és rájönnél a dolgokra. Sok sikert.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!