Ti mit tennétek a helyemben? (Bővebben lent)

Nyitott kapcsolatba kezdenék. Először megpróbálnám azt. Hátha az egymás számára is megint izgalmassá tesz titeket. Persze, megvan az a veszêly, hogy beleszerettek a szeretők valamelyikébe. De így mêg mindig adtok egy sanszot az együttmaradásra. Lelki társat a legnehezebb találni, szeretőt, szexpartnert könnyű. Én inkább maradnék a lelki társammal, akivel tök jó, és akit szeretek, és nem akarok elengedni, és szexelnék mással, de a lelki párommal élnék tovább. Még meg is lehet beszélni a nemi életeteket.

Ha meg nem működik, még mindig lehet szakítani.

F37

A lelki társ egy nagyon jó dolog, de ha együtt élsz valakivel, és csak úgy vagytok mint barátok (mert ez lényegében az), az szerintem hosszú távon nem fenntartható állapot. Mindenkinek hiányzik egy idő után a testiség, hacsak nem aszexuális vagy frigid, ez normális igény. Én őszintén szólva nem alapoznék egy életet olyasvalakire, akivel nem kívánjuk egymást.

Először próbáljátok kideríteni, hogy miért nem voltatok együtt egy éve? Ez nagyon sok idő, még ha nem is kívánod veszettül a párod, azért - csúnyán fogalmazva - testi szükségletei mindenkinek vannak.

Ha rájöttetek az okára és megpróbáltátok rendbe hozni, és nem sikerült, akkor menjetek külön.

A nyitott kapcsolat mit jelentene? Hogy mind a ketten szeretőt tartotok a jelenlegi párotok mellett? Mert azt sem mindenki bírja, elég sok bonyodalommal járhat.

"Mi viszont csak most szembesültünk a ténnyel" - az elmúlt egy évben eszetekbe se jutott a szex?

Mert értem (ez túlzás), hogy egymás mellett éltek (amúgy hány évesen is?) érintés nélkül, de hát egyáltalán nem hiányzott egyikőtöknek sem?

Mert, ha így van, hát mire mennétek egy, vagy párosan egy-egy új kapcsolattal?