Több évi házasság után a kapcsolatunk szinte nem is létezik - nem tudunk egymással beszélgetni. Aki hasonló helyzetben van, hogyan viseli el, éli meg a mindennapokat?

Ezt jó hallani és csak így tovább. :)

Megkérdezhetem, hogy nem lehet, hogy a férjednek van valakije és ezért megváltozott? És mivel a férfiak többsége - én is az vagyok :) - nem meri felvállalni, hogy - és bocsánat nem akarlak megbántani - mást szeret, mással szeretne élni, hanem a feleségétől, párjától várja, hogy Ő mondja ki azt, hogy vége és akkor Ő mondhatja, hogy nem én akartam kilépni a kapcsolatból, mosom kezeimet.

Mert, mint házas ember, az, hogy csúnyán szólva ráunok a másikra az elég rossz indok. De mivel nem tudjuk elérni, az embernél, hogy kiderüljön mi az oka annak, hogy ilyen veled akkor kényszeríteni kell. Mond el neki, ha nem rendeződnek a dolgok, mik a lehetőségek.

Ja és csak azért ne maradj vele, mert magányos maradsz és egyedűl leszel. 1. Ott van a lányod. 2. Minden nő szép és vonzó, ha vidám és céltudatos. Vagyis hamar szereznél egy párt akivel hármasban harmonikusan el tudnátok lenni.

Tudod, néha szeretném megérteni a nőket, de ahogy az aranyhal is mondja a viccben inkább kivánj mást, mert ezt nem tudom teljesíteni. :)

Te imádod a férjedet és a lányodat. A férjed téged nem, de elvállni sem szeretne, mert biztonságban van és teljes kényelemben. Mert te biztos ilyen kis házi tündér vagy aki ha kérnek tőle egy darab, egy szem sütit,akkor egy teletáll finomságal tér vissza. Ilyet én se hagynék ott. :)

Én még annyit tudok javasolni, hogy állj a sarkadra, és csak keményen oszt ki. Ha nem változnak a dolgok, itt lehet hagyni a kényelmet. És remélem egy család pszichológus is fog neked válaszolni, aki lehet, hogy okosabb választ ad.

Kedves kérdező!

Hidd el, a gyerek nagyon jól érzi a köztetek lévő feszülséget.

Én is oda vagyok a Gyermekeimért, ezért hetente többször látogatom őket.

A ti esetetekben pedig csak 4 éves, nem úgy viselné meg mint egy nagyobb gyermeket.

Mennyi idős vagy egyébként ha megkérdezhetem?

#7-es válaszoló voltam