Én vagyok az aki kihasználja a másikat?

Az élettársam szakított velem(azért írom így mert én szerettem volna helyrehozni a dolgainkat)de még együtt lakunk,mert az anyagi ügyeinket el kell rendeznünk,és megmondtam neki addig nem megyek el amíg ki nem fizeti a pézt amivel jön nekem.A lényeg,hogy 2 hónapja külön kasszán vagyunk,ő akarta így.(addig minden közös volt)Azt akarta hogy a számlák háromnegyedét fizessem,mivel van 2 gyerek(nem az ő gyerekei)én azt javasoltam neki hogy a felét fizetem mert a háztartásba ő semmit nem vesz.De tényleg SEMMIT!Így neki nincs gondja az égvilégon semmire,mert bármihez akar nyúlni minden van.Az első szál gyufátol az (már bocs)utolsó tekercs wc papírig.Semmit nem csinál,én takarítok,és mindent amit egy házan csinálni kell.Mégis ha vitázunk mindiog azzal jön,hogy ő milyen sz** helyzetben van,mert fizeti mindennek a felét.......De ha neki áll pl bundáskenyeret csinálni akkor ami ahhoz kell minden az én pénzemből van.A fogát is azzal a fogkrémmel mossa ha megy a nőjéhez amit én vettem....Meg sorolhatnám még...Még szegény állatokat is felosztotta....Én vegyek a macskának kaját ő meg a kutyának....de term.a kutya is úgy eszik hogy adok neki...

Szóval én vagyok aki szemét és kihasználom?

(39 éves nő)