Mit tegyek? Beleőrülök úgy érzem. Élni sincs kedvem már

Te úgy gondolod, hogy azért nem közeledik hozzád, mert nem tudja, mennyire szereted?

Ha ő szeretne téged, mindenképpen közeledne hozzád, akár visszafogadod, akár elhajtod.

Vagyis az a helyzet, hogy te hiába döntöd el, hogy neked csal ő kell, ha ő ezt egészen másképp látja: neki te nem kellesz.

Most biztosan nem vidám dolog, de ezentúl így fogsz élni!

Kezdj neki!!!

Van egy olyan mondás, miszerint "minden nőnek megvan a maga szadistája." A nők azonban rendszerint mindent elsöprő szerelemmel élik meg az ilyen férfival való viszonyt.

Ha esetleg újra összejöttök, mi a garancia arra, hogy nem fog ismét csajozni melletted? Szerinted szeretett Téged egyáltalán? Hidd el, akkor még jobban szenvednél, ha újra együtt lennétek, mert folyamatosan azon kattogna az agyad, amikor épp nincs Veled, hogy vajon most mit csinálhat...? Akkor sokkal nagyobb stresszben telnének a napjaid. Ismerem ezt az érzést. 18 évesen jöttem össze életem első komoly barátjával. 2 év után kiderült, hogy félrek*rogat a volt nőjével, meg másokkal is. Kidobtam, de visszakönyörögte magát hozzám. Én hülye visszafogadtam. Pár hónapig minden rendben is volt. Aztán újra csajozni kezdett. Én teljesen zombivá váltam az idő alatt. Végig tudtam, hogy megcsal, de nem tudtam szakítani vele. Aztán kiderült, hogy a volt nője terhes tőle. Na akkor egy pillanat alatt az összes szeretetem gyűlöletté változott. Így tudtam kiszabadulni ebből a lehetetlen helyzetből. A nővel végül nem tartotta a gyerek születése után a kapcsolatot, sőt, még egyszer bepróbálkozott nálam, de én elhajtottam, ez a gyerek születése után kb. 3 hónappal történt. Rá fél évre összejöttem a mostani Párommal, aki feledtette velem a rossz emlékeket és nagyon szeret, de ami a legfontosabb: hűséges hozzám. Az exemmel nem beszéltem azóta, de egy közös havertól tudom, hogy szinte minden életterületén tönkre van menve. Nemhiába mondják az idősek, hogy a Sors mindenkinek azt adja, amit ő is ad...

Szóval azt tanácsolom Neked, hogy akármilyen nehéz, próbáld meg elfelejteni a fiút és egy esetleges újrakezdés lehetőségét. Tudom, baromi nehéz elfogadni, hogy elhajtott a srác, de nagyon is igaz, hogy az idő minden sebet begyógyít.

Fel a fejjel és nagyon drukkolok Neked, hogy mihamarabb talpra állj és találj egy rendes fiút, aki komolyan vesz Téged! :)

27/L

Utolsó vagyok. Még annyit írnék, hogy előbb-utóbb a srác rájön majd, hogy mekkora palimadár volt. Jön ő még a Te utcádba, de addigra remélhetőleg túl leszel a nehezén és büszkén el tudod hajtani a bánatba. És remélhetőleg addigra már lesz egy normális pasid, aki tényleg szeret. :)

27/L