Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Érdekes dolgokat vallott be a párom a múltjával kapcsolatban. Hogyan reagáljak rá?
Tegnap valamiért őszinteségi rohamot kapott, és elmondott egy-két dolgot.
Pl. hogy 5 éve rendelésre szerzett bizonyos törvénytelen dolgokat, és hogy uzsorásoknak segédkezett.
Volt, hogy eltörte valaki orrát, mert ezt "parancsolták" neki. (az uzsorás)
Azt mondta, hogy 5 éve annak, hogy felhagyott ezzel az élettel. Alig 9 hónapja ismerem.
Lehet, hogy hülyének gondoltok, de félek, hogy valaki megjelenik a múltjából. :(
Vagy mese, nagyzási hóbort, ez esetben nem szavahihető ember, mellettem nincs helye.
Vagy igaz, és most azért mondja el, mert már szorongatják a régi ismerősök, lásd fent, mellettem nincs helye.
Igaz, és valóban nem csinál ilyeneket már évek óta, de végső soron bűncselekményt követett el, ami miatt akármikor megkereshetik akár a régi "üzletfelek", akár bosszúállók, akár a rendőrség, vagyis: mellettem nincs helye.
Én nem akarnék úgy élni, hogy folyamatosan retteghetek, hogy a rendőrség vagy a régi haragosok törik-e ránk előbb az ajtót.
Figyelj, vagy beéred azzal amivel kompenzál téged, és amiért szereted, de félsz, vagy
a félelem győz.
Ezt neked kell eldöntsd, nem tudjuk helyetted.
Igen reális, lehet, hogy előjönnek még a múltjából majd csalogatók. De az is lehet, hogy nem.
Én azt hiszem a nyugalmat választanám, és véget vennék.
Bár az esély adásnak is híve vagyok. De ez esetben nyugalom.
Figyelj, az életmódjával felhagyhat valaki, de a JELLEMÉVEL nem.
Ha valaha képes volt egy ember orrát betörni, fizikailag bántalmazni valakit, érezni, ahogy a keze nyomán csont törik, és vért szít a saját erejével, akkor ez az ember egy állat.
Én nem félnék és imádnám, hanem összepakolnék neki és mehet amerre lát.
A nők sokszor vakok. Nem érdekli őket, hogy a pasasuk törvénytelen dolgot csinált, másokat vert el, mégis csak ezt hajtogatják: "de jajj engem úúúgy szeret"
Hát szeret. Még. Aztán ha egyszer már nem annyira, akkor majd gondold újra.
Én is csináltam hülyeségeket, persze nem ilyeneket.
Tegnap este óta ezen rágódom... fogalmam sincs mit gondolok.
Szeretem,imádom. De kell idő amig ezt feldolgozom..
És eldöntöm mi legyen. Az eszem azt súgja, hogy ez elég indok arra, hogy elhagyjam.
A szívem pedig azt mondja, hogy ez a múltja, ezzel együtt kell elfogadnom.
Hasonló szituban én is voltam csak nem uzsora, hát én is megijedtem, az jutott az eszembe hogy, hogy keveredhettem bele. Milyen könnyű bajba jutni. Szerencsére vége lett a kapcsolatnak, szörnyű volt a tudat hogy ez van a háttérbe. Most félek, nehogy megint hasonló embert fogjak ki aki csak később meséli el milyen valójában, akkor mikor már a "hálójában" vagyok.
Ha tudsz szabadulj tőle, akár mond meg neki, hogy félelembe nem tud élni.
Ja, még valami: egyik barátnőmnek volt egy ilyen pasija.
Később valaki borította a bilit, beköpte a nevét, a srácért jöttek egy szép napon a zsaruk. Hat évet ült.
Ha egy nő tud szeretni egy férfit, aki embert bántalmazott, akkor engem nem érdekel, ő is jut-e valaha erre a sorsra. Hogy hunyhatsz szemet afölött, amit tett?
EZ nem a múltja, kislány, ez a természete, ha egyszer meg tudta tenni!! Itt nem az a lényeg, hogy régen volt, hanem hogy KÉPES RÁ. Nem érted?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!