Miért gondolják a felnőttek, hogy minden 13-4 éves lány éretlen a kapcsolatra?

és mivan HA TÉNYLEG ÖRÖKKÉ,vagy legalábbis nagyon hosszú ideig eltart majd?akár addig,h. 14 éves kortól egészen gyerekválalásig? sokkal érettebben gondolkozom a velem egykorúaktól,,h. miért is lehet ez így,az nem ide való téma. De tény,,h. van olyan 14 éves,aki csak barbizik és van,aki tényleg komolyan gondol egy párkapcsolatot.Én is így vagyok ezzel és nem 15 éves fiúval,akivel tényleg nem tartana sokáig,a fiúk később érnek

és nagyon is lehet úgy.ne mondja senki,h. nem,mert fogalma sincs,h. a másik milyen viszonyban van a barátjával.

ennyit az érett gondolkodásról...valaki leírja hogy mit árt a társadalom a fiataloknak és egyből lepontozzák őket...látjátok látjátok, erről beszéltem...

a 21:48-as 20/L

Szerintem félre lett értve a kérdés, mert többen itt úgy magyarázzák, mintha az érettség azt jelentené, hogy örök szerelem. Itt nem erről van szó. Érett akkor vagy egy kapcsolatra, ha úgy érzed, hogy kell, találsz magadnak egy olyan párt, aki szintén ezt érzi veled kapcsolatban, és bele is adsz részedről mindent, amit szerinted az adott szitu / érzés megkíván. Az, hogy majd 10 év múlva mit gondolsz erről a kapcsolatról, mondjuk, hogy túl fiatal voltál, az megint más kérdés, mert akkor már a "felnőtt fejeddel" fogsz gondolkodni, és 10 év alatt mindenki változik (jobb esetben). Én a magam részéről teljesen normálisnak tartom, hogy egy 14 éves elkezd érdeklődni a másik nem iránt, és kapcsolatba is lép vele. Az hogy ezt majd az utókor hogy itéli meg, vagy mi lesz egy tini kapcsolat vége egy másik topic kérdése. Nem csak éretlenül, hanem éretten is követhetünk el hibákat, létesíthetünk elfuserált kapcsolatokat. Mégegyszer: az érettség egy kapcsolatra nem egyenlő egy 100 évig tartó kapcsolattal, legyen az 14 vagy 30 évesen.

27/L

kedves felhaborodott valaszado, es kedves kerdezo!!!

Mentsetek el ezeket a kommanteket es megkerlek olvassatok vissza ezeket a sorokat 4-5 ev mulva...sirva fogtok rohogni ezeken a sorokon.

Nekem volt egy "nagy szerelmem" aki elerhetetlen volt szamomra. 15(!) eves voltam akkor, imadtam minden percet vele, mivel csak platoi volt minden nap sirtam miatta, hiszen csak vele tudtam elkepzelni az eletemet, akkor. Tundermesek ezreit megalkottam, a tokeltes csalad kepe is felmerult bennem...eltelt 3 ev azzota es csak vigyorogni tudok azon ami akkor volt es azon ami most van (tobb mint masfel eve vagyok a parommal) es messze meg csak nem is hasonlit a ket erzes....higgyjetek el, igazat mondunk, es jo szandekkal, egy elozoleg mar hosszan valaszolt valaszado voltam

Vannak olyan kamaszok, akik érettebbek és tényleg hosszabb kapcsolatot is képesek fenntartani, de sajnos egyre kevesebben vannak. Légy büszke magadra, hogy ti ilyen komolyak vagytok. Ugyanakkor a felnőttek azért mondják, hogy csak gyerekszerelem, mert mindannyiunknak vannak olyan tapasztalatai, hogy 14 évesen összejöttünk az első nagy szerelmünkkel, azt hittük, egy életre szól, aztán pofára estünk... De ez nem azt jelenti, hogy ki van zárva, hogy valaki elég komoly legyen.

Képzeld, nekem a kapcsolatom csak gyerekszerelemnek indult. Túl voltam az első nagy csalódáson 14, 15 évesen, aztán megláttam a suliban ŐT!!! Eleinte csak plátói szerelmem volt, senki nem gondolta volna, hogy valaha is szóba áll velem egy 2 évvel idősebb srác... Aztán úgy alakultak a dolgok, hogy megismerkedtünk és elkezdtünk járni. Azóta is tart...és tervezzük a közös jövőt. És már több mint 5 éve, hogy először megláttam és beleszerettem, 15 voltam...Persze tudom, hogy nem csak rózsaszín a szerelem, de nélküle az életemnek egyetlen percét se tudnám elképzelni és gyűjtjük a pénzt az esküvőre...:D Szóval megértem miért esik rosszul neked, hogy mindenki csak gyerekként tekint rátok... ránk is úgy tekintettek... Remélem boldog leszel! Sok sikert és maradj mindig ilyen hűséges!