Leírom életem legboldogabb korszakának kialakulását! Mint mindenki, én is rettentően félek, hogy az álom egyszer véget ér és a valóság fájdalmas lesz! Adjatok tanácsot légyszi tapasztalatokból, véleményekből?

Megismertem egy elbűvölő remek, csodaszép lányt még nyár elején. Akkor szakított a pasijával, és bár nekem rengeted energiámba került megszereztem. Boldog vagyok. Egyre komolyabb vele a kapcsolatom, imádom a lányt! Annyira szépeket tud mondani, hogy sokszor sírhatnékom van. Ha vele beszélek érzem hogy szeret. De nagyon messze van, ez egy távkapcsolat, és egy fiút már átvert. Sőt hazudott már egyszer nekem is (igaz akkor még nem jártunk de nagyon fájt).Ha velem van igyekszem boldoggá tenni, a költségek kb80%át is állni szoktam (igaz neki nincs vmi sok pénze), nem várja el hogy mind fizessem, de megteszem (vagyis a fene tudja már hogy mit vár el....többször mondja h ő akar fizetni...ááh mind1) Boldog vagyok vele, vele vesztettem el a szüzességem, ő is énvelem. Kedves lány. Utoljára amikor találkoztunk/együttvoltunk éreztem rajta hogy szeret. Nem akarom elveszíteni boldog vagyok vele, azt akarom hogy ő legyen a feleségem! Beszél persze másokkal is msn-en akik fiuk, de csak barátként. Mert már régóta ismerik. Ő sokkaljobb csaj mint én pasi. Szerintetek?