Mi a baj velem? 21 évesen, szüz srácként képtelen vagyok egy kapcsolatra. Mit tegyek?

16-19 éves koromig volt egy komoly kapcsolatom,azóta semmi.Nagyon szerettem azt a lányt,de elvesztettem öt.Üreséget érzek legbelül,hinyzik az egyik felem.Olyasmi érzésem lehet,mint aki elvesztené a két lábát.Képtelen vagyok,más lányal összejönni.Nálam alapvetö elvárás,hogy egy lány szüz legyen,de ez ritka,és még egyszer nem tudnék egy ilyen lányt találni.Ha megismerkedek valakivel,megcsókolom és a szemébe nézek,akkor mindig képek villannak be,hogy mással is csinálta,és hogy kitudja menyi fiúja volt,és elképzelem ahogy kielégült, ki tudja kivel,és nem csak az enyém volt,ez anyira összetör legbelül.Mert úgy akarom,hogy az én kis barátnöm,csak az én kincsem legyen,csak az enyem.Ez anyira nagy gond ha így gondolkodom?Tudom hogy a világ nem ilyen,de a szívem vágya,hogy ez így összejöjjön,mert csak akkor tudnék boldog lenni.És engem nagy büszkeséggel töltene el egy életre,hogy csak egymáséi voltunk.Nem hallanám vissza azt másoktól,hogy,,jó csaj a barátnöd mert én már kipróbáltam",meg hasonlókat.Nem a szex a legfontossabb egy kapcsolatban,és a szerelmemért éveket is várnék.Engem boldoggá tesz egy ölelés is,egy csók meg egy kedves szó,és ígyis lehet szeretni.Persze én is férfiból vagyok,és öritöen szét vet a vágy,de higyjétek el annál nagyobb a szerelem,ameddig ott van az a titokzatosság,amit nem egyböl kapsz meg.Sok olyan lányról olvasok itt,aki engedett a csábításnak,aztán csak kihasználták.Egyre több ilyen van aki könyen adja magát,a környezetemben is,és nincsenek rendes lányok.Nos én nem szeretnék ilyet.De sehogy sem jön el az igazi! Pedig mások szerint érett jóképü férfi vagyok.De miért nem jön össze?Szerintetek így lesz valaha barátnöm?Rosszul gondolkodom valamiben?Vagy talán az a baj,hogy nem ragad magával a világ laza erkölcsi stílusa? Van más valaki is köztetek aki így gondolkodik,vagy velem van a gond? A válaszokat elöre is köszönöm! Üdv