Örök vitatéma ezen az oldalon. Mi a véleményetek?

Szerintem mindenképpen szükséges a felek egymáshoz való tiszetete és elfogadása.

De az igénytelenséget nem lehet elfogadni.

Nem a párunkért nézzünk ki jól, legyen jó illatunk, szőrtelenítsünk, hanem magunkért.

Kétlem hogy aki a 60kilós bomba alkatát elveszíti az olyan hú de elégedett önmagával. Sajnos az emberek hajlamosak a saját keserűségüket a párjukra vetíteni.

A szeressen így is, a lustaság jelmondata.

Én is egyet értek a cikkel. Nem szoktam beleszólni az ilyen vitákba, de én is láttam már őket. Persze a szépség relatív, tehát mindenkinek nem tetszhet senki sem, de jogosnak érzem a párokon belül ha az egyik megmondja a másiknak (persze kúltúrált hagnemben)hogy esetleg elhanyagolta magát, vagy ha van ötlete arra, hogyan hozza ki magából a jobbat.

Ez nálunk is így van. Volt már belőle sértődés az én részemről de rájöttem, hogy hülyeség, mert csak a saját érdekemben szólt hozzám a párom, és valóban igaza is volt:)

Igen, én egyetértek.

Az "aki szeretett 50 kilósan az szeressen 80 kilósan is" szöveg szerintem mérhetetlenül önző és egocentrikus hozzáállás.

MÉg ha a nő el is fogadja az immáron elég dundi férjét, azt még esetleg elhiszem (bár a szexuális életük nem lehet túl kiegyensúlyozott). DE ha a nő engedi el magát... Na, ott borul minden. A férfi - ha akarjuk, ha nem - igenis először a feszes cicikbe és a formás sejhajba szeret bele és csak azután a két szép szemükbe. Ez van, ezt kell szeretni.

Egy nő se csodálékozzon, ha a férje másfelé kacsintgat - mégis kinek kéne egy 80 kilós tehén? De most teljesen őszintén. Szeretni? Igen, még szereti a férj az asszonyt 30 kiló pluszal is - de megkívánni nem fogja. Inkább felszed egy 55 kilós, csillogó hajú mindig mosolygós pipit. De kérdem én, attól, hogy valaki feleség és egyben esetleg anyuka is miért ne adhatna magára annyit, hogy ő is 55 kilós, csillogó hajú, mindig mosolygós nő legyen? Annyira nehéz lenne? Nem hiszem. Csak elhatározás kérdése.

Abban igazat adok,hogy nem kell ápolatlannak,disznó módon kinézni X.év után.De az az ember is lehetsz szép,és szeretni való aki tizenvalahány év után akár lustaságból,akár betegség miatt hízott 10-20 kilót.Ha ettől függetlenül ápolt,tiszta,nőies vagy férfiak esetében "mackós" lett,még lehet ugyanúgy szeretni..Nem minden a kilók.A gond ott van,hogy sokan azzal,hogy híznak,el is hagyják magukat.

Ezer példa van rá,hogy + kilók miatt elhagyta a férfi a nőt,vagy éppen ellenkezőleg.A + 15-20 kiló még vonzóbbá tette a nőt,és a férje még jobban oda van érte.

Ez nem vitatéma.Mindenkinek vannak igényei,hogy mit szeret,és mit nem.

Úgy gondolom, hogy mindkét oldalnak megvan a maga igaza.

Egyrészt egyetértek azzal, hogy ha az évek során a párom felszed KEVÉS pluszt, akkor szeretem. Viszont azzal nem értek egyet, hogy teljesen elhanyagolja magát, ápolatlan, meghízott és elvárja, hogy a másik szeresse. Sajnos én is a telt nők táborát erősítem, de a párom ÍGY szeret, és teszek érte, hogy ne legyen rajtam még több plusz illetve fogyjak.

Továbbá néha elszívtam egy-egy szál cigit, kb hetente 2-t. Őt ez zavarta, ezért nem gyújtok rá. Részemről nem nagy áldozat, mert ritkán dohányoztam, viszont látom, hogy Ő értékeli, hogy miatta hagyom abba.

Szerintem szükségesek a kompromisszumok, persze csak úgy működnek, ha mindkét fél hajlandó változtatni.

A vonzódás a kapcsolat egy fontos összetevője.

Mennyi ideig szeretnél egy embert, ha mikor hozzábújsz, büdös, vagy borostás, esetleg zsíros a bőre...

Mint mindenben: arany középút.

Elhízni nem azért nem jó, mert akkor majd kiszeret belőlünk a párunk (ez vékonyakkal ugyanúgy megtörténik, és a megcsalás is jellem, és nem kilók kérdése), hanem mert egészségtelen. Magunk miatt nem jó.

Viszont az is elég nagy túlzás, ha az ember smink nélkül már nem is mutatkozhat a párja előtt, és mindig minden pillanatban (otthon, betegen, fáradtan, reggel felkelve vagy este munka után) ugyanúgy kelljen kinézni, mint az első randin...