Akik reménytelenül szerelmesek. Ugye probálják kiverni a fejükből a másikat. Szerintük könnyebb lenne ha megadatna az a lehetőség h legalább 1 napot együttlehessenek?

Szerintem meg épp, hogy könnyebb lenne utána. Mert legalább 1 napot együtt lehettél vele. Ha meg ennyit se vagy vele együtt, akkor egész végig csak sóvárogsz utána, próbálod elképzelni, milyen lehetne, és azt kívánod, bárcsak 1 napot vele lehess. Míg, ha már 1 napot együtt töltöttetek megnyugszol valamelyest, tudod milyen lenne, és örülsz, hogy legalább ennyi megadatott, ha több nem is lehet már utána. És ez azért valamelyest vigasztaló érzés.

24F

Kedves kérdező.

Sajnos én is a reménytelenek cipőjében járok. Akkor én most csak egy alternatívát vázolnék fel. Tegyék fel, h a lány akit szeretek, nap mint nap rá gondolok pedig már tudom, h soha nem lehet az enyém. Felajánlana egyetlen egy napot, amikor úgy viselkedne mint mikor még együtt voltunk. Tegyük fel belemennék. Nem szeretném a legrosszabb végkifejletet felvetni de egy sebzett szívnek, pontosan ennyi kéne, h egy életre tönkre menjen utána. Valószínűleg egy életre depresszív hajlamaim lennének, nem tudnék rendes kiegyensúlyozott életet élni. Megpecsételne egy életre, még erősebben vágyakoznék utána, mindenkiben őt keresném. Hát azt kell, h mondjam ennyit nem érne meg azaz egyetlen nap boldogság.

22/f