Van olyan ember aki ha megcsokolna nem tudnal neki ellenallni?

Igen,van,de csak egyszer lenne esélye erre.Utána elmagyaráznám neki,h ez a hajó már elment,és ha jót akar magának és a lányomnak is,akkor nem kísérletezik tovább az elcsábításomon.

Inkább igyekszem minden óvintézkedést megtenni,h ne kerülhessek ilyen helyzetbe,mert azzal a tudattal sem tudnék együtt élni,hogy megcsaltam a férjem.(Nálam ez már annak számít.)

Volt egy ilyen srác nekem is,akiben nagyon soxor,és irgalmatlan nagyokat csalódtam,mert oda-vissza dobált engem,de amikor megcsókolt,megszűnt minden addigi,nem számított,hogy volt-e akkor barátom,vagy nem,egyszerűen nem tudtam eltolni magamtól,faltam,érezni akartam mindenestől...Annyira szerettem...:'(

Mindenkit eldobtam érte,akinek fontos voltam,nem érdekelt senki,és semmi,csak hogy legyen végre velem...

Amikor szabad voltam,akkor sosem kellettem neki,de amikor barátom volt,akkor kapkodott,nehogy más vegye el a szüzességemet.Egyszer pedig összejöttünk,nem birtunk magunkkal,és lefeküdtem vele!Odaatam aszüzességemet neki,és mit kaptam cserébe?!Tipp?!

Nem keresett többé,nem akart többet semmit sem tőlem,és még csak rám sem néz...közömbös vagyok neki..pedig tudja,hogy ő volt az első...

Aztán egy szép nap(ami nem is olyan régen volt)jött egy fiú,nagyon tetszik,de félek vele komolyabban kezdeni,mertfélek a következményeitől,hogy nem dob-e el ő is magától?Mert ő is gyanús,d mit ér az élet kockáztatás nélkül?Tévedéseink felét azért követjük el,mert gondolkozunk,amikor éreznünk kellene,a másik felét pedig azértmert érzünk,amikor gondoloznunk kellene...Ha szeretsz valakit,hiába vagy mással,amikor hozád ér,vagy megcsókol,lerogysz(én pl. amikor megcsókolt,zárt szemeimből kiperegtek a könnyek,ő lágyan mosolygott,és azt mondta,hogy ne aggódjak,mostmár minden rendben lesz,nem választhat szét semmi s senki...és tessék....)

Mindig és mindig és újra és újra próbálok túltenni rajta,remélem ezzel a fiúval sikerül révbe hozni magamat,hogy végre nem kell majd csalódnom megint...