Volt már olyan hogy választanotok kellett hogy kivel járjatok?

Kelleni nem kellett, de igen, megvolt a lehetőségem. :D

És végül nem választottam senkit sem. :)

Nekem volt ilyen, de nem volt jó dolog, nagyon sokat vívódtam.

Összejöttem egy fiúval, de rájöttem, h. nem passzolunk, nem leszünk jó páros. Megmondtam neki kíméletesen, hogy mégsem szeretnék vele járni, erre ő elment lenni magát (pedig egyáltalán nem volt az a típus). A haverjai, ismerősök meg rohantak hozzám, h. "pedig milyen jól néztek ki együtt", "milyen jól passzoltok", "tökéletes páros", "annyira szerelmes beléd" (tényleg az volt), "nem teheted ezt vele", stb.

Közben - míg külön voltuk - egy túl jól sikerült buli után összejöttem egy másik, nagyon karizmatikus sráccal. Egy ideig nagyon furcsa, inkább csak szexkapcsolatban voltunk, nem igazán akart 'bekomolyítani' (nem is forszíroztam, de lelkem mélyén nagyon arra vágytam). Aztán közöltem vele (elég egyszerű stílusban), h. nem szeretem ezt a 'szajha létet'. Ő erre azt mondta, h. olyan, mintha férj és feleség lennénk - nem tudtam erre mit mondani...

Akik 'hivatalosan' is együtt vannak, ismerik egymás barátait, családját, együtt terveznek (nem csak a másnap estét)... Nálunk ez sajnos nem volt meg, bár a szex oltári volt.

Aztán mégis 'visszafogadtam' az elsőt, mert ő meg királynőként kezelt, és ez nagyon hiányzott, nagyon jól esett. Egy évig jártunk még, volt lánykérés is, sok közös programot csináltunk, szüleinél laktunk.

De őt mégsem tudtam úgy szeretni, máshogy járt az agyunk, nagyon gyerekes volt az élet dolgaiban (én egy évvel voltam idősebb, de néha 5-10-nek éreztem).

Szóval újból búcsút intettem neki - most már véglegesen.

Az elsőt azóta is nagyon bánom, a lelki társam volt, de ő meg nem akarta a kapcsolatot igazán v. nem ugyanúgy mint én. Jó srác volt, valamiért évekig nem járt senkivel, aztán egy véletlen találkozás kapcsán megtudta, h. vőlegényem van (aki később a férjem is lett), azután ő is megnősült...