Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Dobjam a barátnőm?
Szeretem. Ő is szeret.
De távkapcsolat messze vagyunk egymástól, hiányzik nagyon.
és pont akkor nicns itt amikor szükségem lenne rá, akár csak egy ölelés erejéig is.
Rossz ez így. :(
Tudom én vállaltam hogy távkacspolat meg minden, de kezdem feladni...
Ugyérzem sokszor, hogy az egész szivemet szakítják ki, annyira hiányzik...:(
Ő az első lány akiért tudok sírni.
Féltékenykedés is van sajnos elég sok, mindkét részről.
Nemtudom mit csináljak!!!!
A szivem hajt, hogy ne veszítsem el a szerelmemet, az eszem pedig folyton aztmondja ne erőlködjek, és ne hajtsam szét magam, hanem térjek vissza a nyugis 7 köznapjaimba, és keressek egy helyi csajt.
19/F
18/L
és fél éve vagyunk együtt
Hát szerintem maradj vele, ha szereted.
A szeretet épp a nehézségek árán lesz nemesebb és értékesebb, de persze biztos, hogy van akinek a kényelem többet ér.
Szerintem meg add fel!
Keress egy közelibb csajt akivel minden nap tudtok érintkezni,meglátod sokkal jobb!
kb 120 km, de kis falu, szóval átszállások, meg várakozás van..:S
7 végente szoktunk találkozni...
Ja, az átszállások miatt megy el a legtöbb idő. Ismerős érzés. Én majdnem 300km-re udvaroltam egyszer, sűrűbben kellett volna találkoznunk nekünk is.
Aludjatok rá egy nagyot, aztán meglátjátok.
ő nmetudja, hogy én iylen szarul érzek...:S
de rákérdeztem multkor, aztmondta neki ez nem teher, hogy távkapcsolat,, és csak 7 végente lát...
mindig azzal jön ,hogy nem ununk rá a másikra...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!