Van itt olyan, aki interneten ismerkedett meg párjával és mára már boldog családja van? Mesélnétek, hogy volt?

Hát a család még csak tervben van, de az összeköltözés már folyamatban. Több mint 3 éve vagyunk együtt.

21/L

Anyukám és a párja, 9 éve neten ismerkedtek meg. Beszélgettek-beszélgettek, aztán randiztak, végül szimpatikusnak találták egymást és kialakultak a dolgok :)

Barátnőmék szintén neten ismerkedtek meg a férjével 7-8 évvel ezelőtt. Szintén hasonló módon történt minden, csak az egy picit gyorsabb volt, ugyanis a barátnőm a 2. randi után mondta a srácnak, hogy nem engedlek többet haza :D És azóta együtt élnek, mára pedig már boldog házasok :)

Myvippen ismerkedtünk meg 2 éve vagyunk együtt,és egy városban is lakunk:D:D:D

Utcán egyszer látott,és valahogy rám talált myvippen,és azóta együtt:P

Egy online stratégiai játékban akadtunk össze. Hónapokig kóstolgattuk egymást, beszélgettünk szinte minden este, mindenről. Egyik ilyen beszélgetés során megkérdezte, sörözünk-e (mindezt vasárnap, este 9-kor). Végül rábeszélt, bár eldöntöttem magamban, hogy csak egy órát maradok, hogy hazaérjek tömegközlekedéssel. Ez előtt még sosem láttuk egymást, képen sem, fogalmam nem volt, hogy ismerjük fel egymást. Végül megbeszéltünk egy jelet, ott találkozunk.

Hajat kellett volna mosnom, de nem volt kedvem, mondván, ez csak egy sörözés, szép ruhát se vettem, csak felöltöztem farmerba, és mentem.

Találkoztunk, és ledöbbentem, külsőre elég furcsa volt... Leültünk, söröztünk, végül hajnal 2-kor kaptam magamhoz, hogy mégis hogy jutok haza. Felajánlotta, hogy aludjak nála, de persze nem akartam. Azt mondta, majd alszom a galérián. Végül rábeszélt. Hajnalig beszélgettünk, aztán kicsit össze is gabalyodtunk...

Reggel kérlelt, hogy ne menjek haza, de mégis hazamentem.

Szégyelltem magam, nem vagyok ilyen, és ugyanakkor, jól esett.

Utána 2 napig beszélgettünk, ugyan úgy, interneten, nem tudtam hová tenni a dolgot, és ő sem.

Harmadik nap felhívtam, hogy találkozzunk. Nem bírtam tovább. Hiányzott! Azonnal belement. Megbeszéltük a dolgokat, gyakorlatilag szerelmet vallottunk egymásnak. Elmondta, hogy ő 26-nak nézett engem, én meg 34-nek őt, aztán bevallottuk, hogy én 19 vagyok, ő pedig 42, de akkor még nem érdekelt, tudtam, hogy vele akarok lenni.

Rá egy héttel gyűrűt kaptam tőle, két hét múlva összeköltöztünk, és 2 hete született a kislányunk :)

Megtenném-e újra? Azt hiszem, igen. :)

19 és 42?

Az se lesz hosszú kapcsolat.

De jó, öröm volt olvasni a történeteteket :)

A rossz májú megjegyzést hozzáfűző hozzászólónak üzenem, hogy a nagymamám 13 évvel volt idősebb az élettársánál, mégis 25 évig együtt voltak és a mai napig így lenne, ha még élne a nagymamám...

Nem a kor számít, hanem az érzések, azon kívül egy 19 éves lány is lehet annyira érett, mint egy 30 éves nő és egy 42 éves pasi is lehet annyira "gyerek", mint egy 25 éves fiú.

Család még nincs, de 6 éve együtt vagyunk már.

22/L (28/F)

12:20

Irigy vagy? :)

Miért olyan hihetetlen, hogy megtaláltam a másik felemet egy idősebb férfi személyében, és jól megvagyunk? Aki megbecsül, és szeret, és nagyon jó apuka?

Gondolj csak bele, a korombelieknek mi az értékrendje? Bulizgatni, bepiálni, bedrogozni, minden nap más csajt/pasit felszedni... Miért kéne ilyennek lennem?