Mit gondoltok, igy az elmeséltek alapján a kapcsolatunkról? Mit kéne változtatnunk?

Egy és fél éve vagyunk együtt. Nagyon szeretem és azthiszem hogy ez az érzés kölcsönös,de néha úgy érzem,hogy csak kihasznál,mivel hétkönap iskola miatt nembirunk találkozni. Hétvégén szoktunk találkozni és akkor mindig elvárja tőlem,hogy szájjal/kézzel kielégitsem,de viszont ő forditva nem szokott(ez 1 nagy probléma amit nem tudok hogyan megoldani). Mármint néha elkezd simogatni ott lent,de mást nem csinál. Gondolok itt arra,hogy ő is engem szájjal kényeztessen,mivel neki nem tetszik az ízem. Meg van amikor én bújok hozzá és ő egyszerűen megunja és elmegy onnan azzal a kifogással,hogy melege van. Mondo neki,hogy szerintem nem mutassa ki eléggé,hogy szeret engem,de erre ő csak azt mondja,hogy nekem semmi nem elég. :(

A másik nagy problémám,hogy sokat játszik egy számitógépes játékot és amikor ottvagyok akkor is azt játsza legalább fél óráig. Persze tanulni nem tanul, hétvégén reggel 6-7óráig fentvan. Most vasárnap is reggel 5ig fentmaradt,és 1 óra múlva nembirt felkelni,hogy menjen buszra,ezért az anyja nemengedi neki hogy számitógépezzen,de a probléma inkább az,hogy most azt sem engedi,hogy én menjek oda. Ez már nem elősször van igy,hogy nemtanul és ez miatt nembirunk hetekig találkozni(2x történik). Mondta hogy mindig ez a november a kritikus időszak az életében mert ekkor az anyja elveszi a számitógépet tőle(igy megy 3.éve) és csak rinyál. Nem tudom felfogni,hogy miért nem képes legalább annyit tanulni,hogy ne legyen intője és velem is egy kicsit többet foglalkozni?