Szakítsak? Ne? Ha igen, akkor hogyan?

2 év, 8 hónapja vagyunk együtt a barátommal, együtt lakunk, mert az egyetem miatt távol vagyunk az otthonunktól. Már rég gondok vannak, úgy érzem, már nem törődik velem, a kapcsolatunkkal, pedig én már sokszor próbáltam vele beszélni erről, de hiába. Mindig veszekedés lett a vége. A legnagyobb baj, hogy nincs ideje ram (meg magara sincs mondjuk), mindig dolgozik, s meg hetvegen sem tud idot szanni ram.. Együtt lakunk, de szinte semmilyen közös programunk nincs, nem járunk sehova, még egy pizzát megenni együtt is nagyon ritkán. Szombat vasárnap egész nap és este otthon vagyunk... Egész nyáron nem találkoztunk, én a nagy találkozástól vártam a csodát, hogy akkor megérzem, milyen jó újra látni, hogy majd ő is csak velem akar lenni mindig.... de semmi nem történt... másnap már elkezdett dolgozni, s minden ugy ment mint regen... az a baj, hogy régen nem ilyen volt, ereztem, hogy fontos vagyok neki, de most csak a munkaja erdekli!! Nem veszekszunk, csak akkor, ha én kitörök és elmondom, hogy nekem nem jó, de ilyen már rég nem volt, mostanában sokat lenyelek. Kb egy éve veszekedtunk sokat, mert en mindig probalkoztam, hogy javitsak a kapcsolatunkon, hogy tudassam vele, hogy nekem mire lenne szuksegem... de semmi valtozas nem volt soha... most mar nem veszekszunk, nekem pedig gyakran valtozik a hangulatom, neha ugy erzem, hogy rogton el kell hagyjam, mert nincs eletem mellette. Maskor meg beletorodok az egyuttletbe, elfogadom, hogy ilyen velem. Nem tudom mit tegyek, tenyleg nagyon rendes fiu, nem veszekszik velem, csak az a baj, hogy nem is torodik. O megszokta, hogy egyutt vagyunk, erzem, hogy jo ez igy neki es elegedett, hisz mindene megvan amit szeretne, amit szeret csinalni... A szexualis eletunk is rosszul all, hetente egyszer - 3hetben ketszer vagyunk egyutt es azok sem szeretkezesek, csak gyors szex...

Mit tegyek? felek az elvalastol, koltozes tavol s szuloktol, s mar annyira osszeszoktunk... felek a szakitastol, viszont igy sem jo, nem tudom, hogy meg mit tehetnek... nem hiszem, hogy megvaltozna mar, tul eros szemelyiseg, en pedig tul sokat megengedek... 22-L