Szerintetek van értelme a szünetelésnek egy kapcsolatban?

én a helyedben azt csinálnám amit én csináltam pár napja...

több mint 100 kmre lakunk egymástól, így a személyes találkozók korlátozva vannak köztünk...már lassan egy hónapja csak veszekedtünk, kivéve mikor találkoztunk, akkor olyan volt mintha nem történt volna semmi se eddig, aztán minden folytatódott mikor mind a ketten haza mentünk. aztán most szombaton papájának születésnapja volt, nekem meg rengeteg felesleges időm volt és nem kellett semmire se figyelnem, gondoltam megkérdezem a google barátomat, hogy mi is legyen velünk. barátnőm egyszer megcsalt, megbocsájtottam neki, de egy ideje csak az járt a fejemben, hogy vajon mennyi mindent titkol még előlem, teljesen megbolondultam, vissza gondolva magamra sem ismerek, pont az ellentéte voltam az igazi énemnek. rákerestem arra, hogy megcsalás az első találat amit kidobott valami pszihomókus honlapja volt aki az ilyen dolgokra szakosodott, konkrétan a konfliktusok kezelésére, mindent elolvastam az oldalán ami csak volt, mindenhol azt hangoztatta, hogy beszéljük meg ami a problémánk, nyíltan, higgadtan de legfőképpen őszintén. mikor barátnőm haza ért és feljött msnre és így is tettem, természetesen még benne volt az addigi hév, hogy akkor ha felmegyek veszekedés lesz...így is volt hiába próbáltam vele normálisan beszélni nem ment, majd megkérdeztem, hogy mi bántja, mi az amin változtatna a kapcsolatunkban és rajtam. felsorolt egy csomó mindent majd rátértem a lényegre, a megcsalásra, elmondattam vele mindent akkorról, mindent az utolsó szóig kiszedtem belőle még azt is, hogy mit ivott a faszi miután lefeküdtek. persze én voltam a szar szemét mert feltéptem a régi sebeket és újra eszébe juttattam mindent, de már rájött, hogy ez kellett a mi kapcsolatunknak, mióta tudok mindenről nem érdekel már mi volt akkor mert tudom, hogy az a múlt és a jövőben nincs más csak mi, azóta tudunk olyan dolgokról beszélni is mint pl esküőó, persze csak viccesen de még is felszabadultan, tudunk újra nevetni és azt mondani, hogy össze akarok veled költözni. csak 2 nap telt el a beszélgetés óta, de újra szóba került az a téma ami a veszekedések előtt volt és most ott tartunk, hogy még megbeszélünk mindent, minden kis apróságot ami zavar, és kompromisszumokat kötünk, olyat ami mindkettőnknek jó nem csak az egyiknek, nem tiltunk semmit a "póráz" ugyan olyan laza mint eddig, talán még lazább is egy kicsivel, tudjuk mi az amit nem szabad és mi az amire még gondolni sem szabad. így 2 nap távlatából azt érzem, hogy sosem voltam még ennyire boldog és szerelmes, persze ez a megcsalás dolog még mindig fáj és még mindig zavar, de már nem köti le a figyelmem és arra is bírok koncentrálni, hogy minden pillanatban azt éreztessem vele, hogy szeretem és ő is ugyan így. novemberben fizetés után költözik hozzám pestről kecskemétre, és ha minden jól megy, jövő ilyenkor már külön élünk mindenkitől csak mi ketten. ha elfogadsz tőlem egy tanácsot, gyorsan verd ki a fejedből ezt a szünet dolgot mert haszontalan, a szünettől még nem oldódnak meg a gondok csak tovább emészt titeket, és a végén nem marad semmitek csak a bánat, magány és a tudat, hogy már nem lehet a tiéd...üljetek le beszélgetni alaposan, és ne az érdekeljen, hogy mi nem tetszik neki benned, hanem az, hogy javítanotok kell vagy különben vége. ha szeretitek egymást és a szerelem legkisebb szikrája megvan még, fújjátok meg egy kicsit közösen, hogy az újra futótűz legyen és mindent beterítsen :)