Létezik olyan, hogy valakinek először (! ) 20 felett lesz barátja? Vagy már sosem lesz?

Kedves kérdező, én most vagyok 21 éves. Még soha nem volt barátnőm, pedig nem vagyok ronda, egy elég kemény reál szakon már lehúztam két évet, szóval olyan hülye se lehetek, és az emberekkel is igyekszem kedves és kultúrált lenni. Még válogatós sem vagyok, csupán annyi az elvárásom, hogy a hölgy ne legyen kövér, és lehessen vele beszélgetni. Az egyetlen probléma csupán az, hogy vékony testalkatom van, és a koromnál kb. négy évvel fiatalabbnak nézek ki. Ez a két kis hiba, és a nők gyakorlatilag nem vesznek férfiszámba. Egyből bármilyen közeledésemre besorolnak a barát kategóriába, és onnan nincs visszaút. Szóval, ha ez megnyugtat a másik oldal dolga se olyan könnyű. Csak annyit szeretnék neked tanácsolni, hogy egy nagyon picit vegyél lejjebb az igényeidből, és vedd észre azokat a srácokat is, akik nem 90 kilós izomkolosszusok és nem döngetik a mellüket, hogy "Én vagyok az alfahím!". Az a probléma, hogy azt, aki nem bunkó és nem játsza az eszét egyszerűen nem veszitek észre, persze megértem a lányok azt a meglehetősen jogos igényét, hogy olyan férfival szeretnének lenni, aki mellett biztonságban érezhetik magukat. De gondolj bele! Mi a biztonság XXI. században? Szerintem egy kedves, intelligens, hűséges srác nagyobb érzelmi és anyagi biztonságot tud nyújtani, mint egy nagydarab, nagyszájú amúgy műveletlen izomagy, akikért a mai hölgyek megvesznek. Mindazonáltal kívánom, hogy találd meg az igazit, és légy boldog!

Kedves 14:51 vagy nagyon fiatal, vagy nagyon szerencsés, vagy pedig lelkiekben nagyon szegény vagy, ha nem tudod, hogy a magány (nem az egyedüllét) bizony nagyon komoly lelki fájdalmat tud okozni.

A válasz írója 79%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 16:24

Két alapvető különbség van köztünk, de a többi dologban, amit leírtál eléggé hasonlók vagyunk.

Az egyik dolog az az, hogy én szeretem magam és abban a hitben élek, hogy azért nincs barátnőm, mert nem akarok és nem nagyon teszek érte, hogy legyen. A másik pedig az, hogy teljesen máshogy gondolkod arról, hogy mi a rossz, borzalmas, fájdalmas.

Egyébként nekem az alapján, amiket leírtál magadról kérdező, nagyon szimpatikus vagy. Szóval szívesen megnéznék rólad egy képet, mert így nem lehet kitalálni, hogy milyen vagy...

Minek nekem kép rólad? Kiváncsi vagyok, hogy tetszenél-e vagy sem nekem. Érdekel, hogy a személyiségedben van valami kis pici hiba, esetleg a környezeted vak, vagy pedig a külsődben van valami javítható probléma...(bár ízlés kérdése az egész).

Imádok színházba menni, bár már régen voltam, lovagolni még nem lovagoltam soha, de érdekes lehet.

Egyébként nem szeretem a szavakat, mert semmit sem fejeznek ki jól. Nem lehet jól leírni a dolgokat. Szeretem magam, de gyűlölöm is, akarok barátnőt, de még sem akarok. Jobban megvagyok egyedül, de nem bánnám, ha lenne szerelmem.

Nyílván én is akarok sexet, szeretni valakit. De nem érzem magam magányosnak, azért, mert nincs senkim sem. Én inkább zárkózott típus vagyok, de kivétel erősíti a szabályt.

Csak akarat és felfogás kérdése minden. Én tudom, hogy mit kell tennem ahhoz, hogy barátnőm legyen, tudom, hogy kik azok akiknél lenne esélyem vagy közelednek hozzám. Szívesen lennék velük, de mégis jó így. Nem lehet leírni, Kettős érzések, gondolatok tömegével vagyok tele. Egyik énem, aranyos, kedves, jó indulatú, becsületes, hűséges, udvarias. A másik egy őrült, megszálott, önimádó, szenvedélyes, titokzatos. A harmadik, üres, durva, nyers, olykor kegyetlennek, betegesnek tűnhet. Tök mindegy, ezek keverednek bennem össze-vissza. Élet és halál eggyé vállik bennem xDDD És szeretek baromságokat beszélni:)

A lényeg, hogy én megértem, ha nem vagyok az esete pár embernek, ha nem tetszik a külsőm vagy a belsőm, hisz nem lehetünk egyformák. De úgy érzem, hogy ha komolyan akarnék valamit, azt megkapnám. És meg is szoktam kapni. Ha esetleg tévednék, tanulok a hibáimból. Arra kellene csak rávenni magam most már, hogy személyiséget tudjak változtatni percenként úgy, hogy jól is érezzem magam abban a bőrben. De erre még nem tudtam rávenni, ezért vagyok egyedül.

Hát remélem, mivel már én is 20 vagyok, viszont nem volt még barátnőm, az időbe visszautazni meg nem tudok, szóval nincs más lehetőség. :)

Amúgy én sem járok bulizni meg ilyesmi helyekre, színházba viszont szívesen járnék, csak egyedül macerás... én is szimpatikusnak talállak. Sajnos nem igazán találni manapság ilyen lányokat, mint Te. A lényeg, hogy szerintem így 20 évesen nem vagyunk lemaradva semmiről. Fiatalok vagyunk, simán találhatunk még párt.