Szerintetek korai lenne még?

LOLLOLLOLOLOLOOL

22 évesen egy 10 éves érzelmi és értelmi színvonalán vagy, már megbocsáss, ezek a tőmondatok, amikben fogalmazol, ilyet egy 3. osztályos gyerek fogalmazásában látni, amit a nyaráról írt:"Elmentünk az Adriára. Láttunk sok halat. Nagyon jó volt. Apa és anya is élvezte."

1. miért mi tudjuk, hogy neked mi a korai?

2. Lehet, hogy 30 éve az volt a divat,hogy az emberek 18 évesen, 2 randi után már elvették egymást, de 2011 van, változtak a viszonyok. Gondolom 22 évesen még semmi egzisztenciával nem rendelkezel, vagy tanulsz, vagy valami nagyon "szolga" pozícióban dolgozol. Nagyon könnyű úgy tervezgetni, hogy majd a szülők fizetik a cekhet, de akkor kérdem én, hol az önnállóság, az új FÜGGETLEN élet, aminek reményében egymáshoz mentek?????

3. 2 hónap alatt a legtöbb embert még nem ismered meg. Gondolj csak bele, hány haverod volt, akik mondjuk 3-4 hónapig "jópofiztak", aztán meg kiderült, hogy valójában milyen emberek és már soha többet nem akartál velük szóba állni. Nekem voltak ilyen haverjaim, nem is egy belőlük az évek során. És párkapcsolatban is volt olyan, aki egészen a 3. hónapig irtó rendes volt, azt mondtam, ő a tökéletes nő. Persze csak tartotta magát 3 hónapig, játszva egy szerepet, de valójában kiderült, miféle nőszemély volt, igazi lappangó pszichopata. Én lehetnék akármilyen szerelmes, 1 év JÁRÁS után GONDOLKOZNÉK el először a témán, hogyha megvan minden szükséges feltétel(legalább egy lakás és egy jó állás).

4. Tegyük fel, hogy a fenti feltételek adottak, és 2 havi járás után megkéred a kezét. Mi a garancia arra, hogy nem ijed meg? Én ha csaj lennék, és valaki 2 hónap után megkérné a kezem, kirohannék a világból, és egy eszelős marhának gondolnám a srácot és megpróbálnám elkerülni, amilyen messzire csak lehet.

Egy szó, mint száz, a házasság nem egy olyan dolog, mint egy PC játék, hogy elb@szol valamit, majd rámész a load gombra és kezdheted elölről. Minden egyes döntésed, pláne az ilyen maradandó és évekre szóló döntések nyomot hagynak az életedben.

A nővérem és a volt barátja beleesett a te hibádba. Szerencsére a szüleim nem engedték a házasságot, de egy eljegyzést kierőszakoltak maguknak 21 és 19 évesen. És egy eljegyzés után, ahol gyűrű van, ott nem annyiból áll a szakítás, hogy megbeszélitek, hogy nincs tovább, hanem azt a fájdalmat is el kellett viselnie a srácnak, ahogy a nővérem visszaadta a tőle kapott gyűrűt és azt mondta, nincs tovább.

Szia! 21 éves voltam, amikor a barátom (azóta a férjem) megkérte a kezem fél év ismeretség és 3 hónap járás után. Én akkor nemet mondtam neki, mert úgy éreztem, hogy bár nagyon szeretjük egymást még nem ismerjük annyira a másikat, hogy ilyen döntést hozzak. Nem esett neki jól, de megbeszéltük és nem romlott meg a kapcsolatunk. 8 hónap után újra megkérte a kezem, akkor már igent mondtam (2001.dec.). Az esküvőnk 2003 nyarán volt 23 évesen. Nem bántam meg a mai napig, és tudom, hogy ő sem.

Ha te úgy érzed, hogy érett a kapcsolatotok arra, hogy megtedd ezt a lépést, akkor lépd meg. Ha bizonytalankodsz, vagy kétségeid vannak, akkor várj! Ne mások véleményére hallgass, hanem az érzéseidre, az eszedre! Sok sikert és boldog éveket nektek! (31N)

fél ée ismered, két hónapja jártok. ez lósz@r, szívm. ennyi ideig egy sorozatgyilkos is meg tudja játszani a normális embert.

még egy kérdés felmerül. oké, 22 éves vagy. DE: van állásod? tudnátok hol lakni? ha gyreketek lenne, és ő nem dolgozna, el tudnád tartani őket? ezekre a kérdésekre egyértelmű, határozott "igen" kell hogy legyen a válasz, mielőtt egyáltalán gondolhatnál házasságra. mert nem tudom, máshol hogy van, de felénk a puszta p*csájukra csak a cigók házasodnak.

29/N