Normális, hogy nekem az az egyik legfontosabb egy pasiban, hogy gazdag legyen?

Szerintem normális, sajnos. Akik korban hozzád illenének srácok, azoknak a szülei adják a pénzt. (vagy esetleg diákmunka, de az nem sok pénz) Szóval nekik nincs pénzük, csak a szüleiknek.

De én, sajnos azt látom, hogy igenis a "pénzesebb" fiúk mászkálnak jobbnál jobb csajokkal. Főleg a te korosztályod. Felvágni a suliban, szórakozóhelyeken stb.

Említetted, hogy neked a sznobok bejönnek. Szerintem a „gazdag sznob” típusra gondolsz, aki abban a szerepben tetszeleg, hogy gazdagsága felsőbbrendűvé tette, vagy felsőbbrendűsége gazdaggá tette. Az ilyen emberek bunkók és lekezelőek, főleg akinek "csak úgy" az ölébe pottyant a gazdagság. (pl. apuci kicsi fia)

Egy jó tanács a végére: Ne feledd, a pénzes csávók mindig a legcsinosabb és legszexisebb lánnyal és lányokkal akarnak lenni, mert nekik mindenből a legjobb kell.

24 éves fiú vagyok, aki tartozik a templom egerének :D

Amit leírtál oknak, az se normális. Nekem volt egy igazán szegény barátom, de ott se volt az, hogy én hívtam meg, sőt ilyen soha nem volt. Ha nem volt éppen pénze, akkor nem mentünk sehova, nála, vagy nálam néztünk meg egy filmet, esetleg főztünk valamit, gitároztunk, beszélgettünk, ilyenek. Mindig elvállalt ilyen-olyan munkákat, ami jött, abból volt pénze, és akkor meghívott mindenre. Persze én szerettem volna néha beszállni, de ő ezt nem nagyon hagyta.

A gazdag srácoknak sem azért van olyan kisugárzásuk, ezt szegényen is el lehet érni, max nem mindig ugyanaz a program.

A vőlegényemmel meg most egy albérletben élünk, főiskolára járunk. Nappalin nehéz mellette munkát szerezni, így a szüleink tartanak el minket. Neki valamivel szegényebbek a szülei, de az övéi úgy vannak vele, h inkább az utolsó pénzüket is neki adják, az én szüleim, meg adnak valamennyit, és azt osszam be, ha nem járok bulizni, úgyis kijövök belőle. Na nem panaszkodom, mert igazuk van, csak ebben az esetben meg ki a gazdagabb, hisz ő kap több pénzt.

Nyaralás detto az én szüleim arra hajtanak, hogy több időt tudjunk eltölteni valahol, ahol nincsenek mások, és majd főzünk magunkra, meg ilyenek, ők ezt szeretik. Vőlegényemékkel voltunk már 2 v 3 csillagos szállodában, ahol én azelőtt sose jártam. Nem töltöttünk ott olyan hosszú időt mint a szüleimmel, de szebb volt a hely.

De ha egyszer nagyobbacska leszel, akkor úgyis azt visz mindkettőtök egy kapcsolatba, amit meg bír szerezni.

Azt hiszem te magad fogalmaztad meg rosszul a kérést. Az, hogy szereted a tisztességes úriember férfiakat, az nem baj, hisz ahogy olvasgatlak, valami ilyesmiről van szó, mint a srác szüleinek a pénzéről.

Lehet valaki akármilyen gazdag, ha olyan személyiséggel, olyan lelki világgal rendelkezik, ami romlott, és gátlástalan.

És sajnos a gazdagokra ez jellemző.

Ha nem lenne igazam, akkor a világ árvái, szegényei rengeteg segítséget, anyagi támogatást kapnának.

De nem, akármennyire hihetetlen a világ egyik részén már nem tudnak mit kezdeni magukkal az emberek, annyi pénzük van, hogy már csak züllenek, és fetrengenek az erkölcsi fertőjükben, a másik oldalon, meg éhen halnak, és betegségekben halnak meg, olyan betegségekben, ami elkeserítően tényszerű, a pénz hiánya miatt léptek fel.

Szóval gusztustalan a helyzet a világban.

Nem normális, ha valakinek 90%-ban a pénz számít.

Ez ember függő, mert lehet valaki szegényebb, attól tehet érte, hogy megkeresse azt a kis pénzt, hogy vagy meghívjon, vagy felesbe fizessétek a költségeket.

Természetesen a dolgozni nem akaró emberekkel nem kell foglalkozni és összeállni, és azokkal sem, akik mindent veled fizettetnek.

De ez a gondolkodás elkeserítő, akármilyen fiatal vagy.

Azért bízom abban, hogyha a te szüleid és a párod szülei is ilyen gazdagok, és ti is ilyen gazdagok lesztek, akkor ti is majd segítetek olyan embereken, akik nem ilyen szerencsések, hogy gazdag családba születtek, és anyuci, apuci pénzeli őket.

Az anyukám egyik kolléganője például éhezik!!!, mert kevés óraszámban dolgozik(idős már, nem talál másik munkát)és van egy beteg gyereke is.

És nem a gazdagok segítenek neki, hanem az ugyanúgy keveset kereső kolléganői, akiknek ugyanúgy meg kell dolgozni minden forintért.

Nem szomorú??

Ja és egy utolsó mondat, ha éppen lenézni készülnél valakit, aki nálad szegényebb, akkor képzeld magad az ő helyébe, és képzeld azt, hogy ő a te helyzetedben van.

Máris kicsit rosszabbul fogod érezni magad...