Miért én vagyok a kurv@, hogy kiléptem egy rossz kapcsolatból, és miután lezártam magamban,2 év után új párkapcsolatot kezdtem?

Az egész ott kezdődött, hogy 18 évesen megismertem egy fiút, és hát beleszetettem, és látszólag ő is belém, és hát elkezdtünk járni. Nekem ő volt az első komoly kapcsolatom, vele vesztettem el a szüzességemet is.

Az elején minden szépnek indult, de idővel nagyon megváltozott, úgymond kimutatta a foga fehérjét.

Habár a kapcsolatuk egy évig tartott kezdve attól, hogy elég szégyentelen módjára, nem érdekelve, hogy hol vagyunk, mikor rájött folyton le akarta szedni, akár erőszakkal is a ruhámat (még a mai napig nem érti, hogy ez nekem miért nem tetszett), odáig, hogy megcsalt mindent megtett a kapcsolatunkban.

Ráadásul folyton megalázó helyzetbe hozott és ha vmit nem akartam azt vágta a fejemhez, hogy én nem is szeretem őt.

És még sorolhatnám tovább, s mindezek után azt mondta rám, hogy egy világ k.ja vagyok, amikor szakítottam vele, mert mindenképpen rám akarta erőszakolni, hogy 3-ban szeretkezzünk.

Ekkor még azt is mondta, hogy én fogom megbánni a szakítást, mert olyan pasit nind ő soha az életben nem találok.

Ám mindennek ellenére megismertem a mostani páromat 21 évesen, és rájöttem, hogy szép is lehet egy férfi mellett az élet.

Mellette igazi nőnek érzem magam, és a jövő nyárra tervezzük az esküvőt.

Ám erre a kedves exbarát (aki eddig le se sz@rt) folyton be akar kavarni.

Hogy lehet leállítani? Egyáltalán mit kezdjek egy ilyen egyénnel, hogy békén hagyjon?