Már semmit nem mond el, mit tegyek?

Kedves Mindenki!Immár 6-7 éve élek együtt a párommal és az édesanyjával az ő házukban. Előtte pár évig ketten laktunk együtt egy lakásban.Sajnos ez már nincsen meg. /Nem miattunk költözünk ki anyósomhoz, azért, hogy ne legyen egyedül, lenne anyagi fedezet az elköltözésre, albérletre/.Azóta házfelújítás is van már évek óta.A problémám kettős:az hogy a párom egyszerűen tart az anyukájától aki miután kiköltöztünk mindenbe beleszólt és meghatározott. Engem bemutatásom óta nem szeret, még nem is látott akkor sem. Párom szerint mindenkivel ilyen volt. Az elején velem is kedves volt, /mikor kiköltöztünk addig olyan mint egy fa/ míg azt tettem amit mondott, amikor viszont már nem én lettem az aki ellene fordítja a fiát.Miért akarok főzni, ő tudja,hogy kell, én a ház pénzügyeit nem kezelhetem...Eddig az anyósom miatt, de most már alapból sem csinálunk semmit együtt ketten a párommal. Nem mond el nekem semmit,mindent a ház körül anyukájával beszél meg. Mindent én tudok meg utoljára, pl. aznap.Fél konfliktusba keveredni vele. Jelenleg már ott tartunk,hogy a barátjának is előbb mond el mindent, mert emiatt veszekszem vele. A barátja egyfolytában velünk van, mert hogy segít az építkezésben stb...minden nap!pedig van barátnője, e miatt már konfliktusom van a barátjával is. Képet adok annak,ha valami nem tetszik. Már beszéltem a párommal, hogy úgy érzem semmibe vesz a családjával a barátaival együtt, de szerinte ez nem igaz. Probáltam kompromisszumokat, soha nem kértem,hogy válasszon az anyukája és köztem, sőt néha még sajnáltam az anyukáját is, mert nagyon nem szólnak egymáshoz az ház ügyeit kivéve, de megvédeni nem tud előtte ha szid engem. / a hátam mögött beszél/Fél, tudja ő a főnök.Otthont szeretnék és nem 24 órás felügyeletet a családja és a barátja részéről. Már nem bírom azt, hogy nincsen párkapcsolatunk, mert ez nem az.Nincs olyan,hogy "mi", csak "párom",meg "ők". De mivel a házat nem szeretné feladni ő nem szeretne elköltözni.Szerintetek változhat a párom ennyi idő után? Mindig csak ígérget, de abból semmi sem lesz, csak az ő álmai teljesülnek.Volt már valaki ilyen helyzetben? Segítsetek, én a szakításon gondolkodom, pedig baba volt a tervünk... De nehéz....

Köszönöm!