Férfiak miért játsszátok meg a kötődést, szeretetet, ha nem érzitek?

Na elmondom, hogy mit gondolok, ugyanis én is ebben a helyzetben voltam majdnem 2 évig. Én már az elején teljesen beleszerelmesedtem a pasasba, azt hittem, minden tökéletes, mert rajta is ez látszott. Pontosabban: ezt akartam látni, mert ha szerelmes vagy, könnyen vetíted a másikra a saját érzéseid. Aztán ahogy telt múlt az idő, valahogy kezdett egyre világosabbá válni számomra, hogy míg én tiszta szívemből szeretem őt (már nem csak vak rajongással) az ő érzései meg sem közelítik az enyémeket. Könnyek közt kiderült, hogy sajnos soha nem tudott belém szeretni és egyre erősebben motoszkált benne, hogy ezt így nem kéne folytatni. Szeretett ő is nagyon, jó volt neki is a szex, de a bibi, hogy soha nem volt szerelmes amiről nem akart tudomást venni, ott lappangott. Én meg álltam ott mint akit lefejeztek. Hetekig túráztattam magam azon, hogy mégis hogy volt képes velem lenni ennyi ideig így. Aztán rájöttem, hogy ez a szitu neki marha kényelmes volt: kapott egy kedves, csinos, megértő barátnőt, aki meghallgatja, biztonságot, finom kaját, jó szexet kap tőle, de a plusz sose volt meg.

Amit tudnod kell, hogy a simogatás, puszi, csók nem csak a szerelmes férfiak sajátja. Ők sokkal könnyebben külön tudják választani az érzéseket. Míg én senki olyannal nem tudnák csókot váltani vagy ágyba bújni, akibe nem vagyok szerelmes, a pasiknál ez is teljesen másképp működik.

Próbáld meg szívből elengedni, én is azon vagyok. Olyat érdemelsz, aki nem csak "szeret" hanem te vagy a mindene és fordítva.