A barátom kérdezi, most azon gondolkodom hogy elhagynám e? amikor nincs bennem kiforrva, mit reagáljak?

épp veszekedés után (illetve közben vagyunk - mert nem írtam neki semmit - mert nem akartam belemenni a balhéba)

szóval nem köszöntött fel, mert elfelejtette, de azt nem, hogy ok nélkül támadjon, meg bántson - pedig már megbeszéltük nem egyszer, ha valamit másképp gondol mint én, nem ordítással kellene kezdeni.

a lényeg, hogy 2,5 év után még mindig itt tartunk, rossz a kommunikációnk, nincs tisztelet és jelenleg engem ez elkeserít, hogy ráadásul ő nem látja át, csak a balhét - a saját magáét fújja, szóval nem látja át, hogy nem ilyen egy normális kapcsolat.

a lényeg, nemegyszer megbántam már, hogy összejöttem vele, de 2,5 évet nem tudok kidobni csak így az ablakon és ráadásul szeretem őt, azon vagyok hogy lenne jobb, de ugye most reménytelennek látom a helyzetet.

szóval a kérdésére, ha azt írom, igen - benne csak annyi csapódna le, hogy én vagyok instabil, meg bizonytalan-ezzel megint támadna

ha meg azt válaszolom, nem: azzal azt hinné, hogy így minden pontosan jól van ahogy van -pedig ez nem igaz

szóval ha a falnak beszélek bármit reagálok, olyankor mit reagálhat az ember?ill. ebben a helyzetben te mit reagálnál?