Remenytelen a helyzetem, vajon van belole kiut?

20 eves vagyok. Sosem voltam meg boldog fiuval, sot komoly kapcsolatom sem volt. :) A barataim mind parkapcsolatban elnek. Ha elhivnak valahova mindig en vagyok az akinek nincs senkije. Nagyon rossz, es mar nagyon unom is ezt! Nem tudom mit kellene tennem ez ellen, de soha tobbe nem akarok egyedul lenni. Nehez igy, mindent egyedul megoldani. Es most dobbenek ra igazan, hogy par ev es fejrhez kell mennem ... eddig meg nem is eltem. Semmit nem probaltam ki, es semmi valtozas nincs az eletemben. A napjaim szurkek es unalmasak. Gyulolok kinn lenni es benn is, ugyerzem ebbol nincs kiut. Nagyon reg ota varok egy olyan fiura aki irant csak 1 kis vonzalmat is erezzek, de nem jon senki ...

Nem tudom mit tegyek! Nem ertem miert tortenik ez velem igy! Es miert kell ennyit szenvednem ... csak azert,hogy egyszer en is elmondhassam vegre van valakim ( aki lehet nem is fogok szeretni soha). Igazabol nem is tudom, hogy tanacsot, vagy csak azert irtam ide ki mert annyira nyomja a szivemet, hogy mar a szuleimet es a barataimat sem akarom evel terhelni.

De jo lenne valami kezen foghato segitseg! :)