Mi a különbség a szerelem és aközött ha lélekből nagyon szeretünk valakit de még sincs meg az a valami?

Milyen az önzetlen szeretet szerinted?

Hogy kell gyakorlni? Mi az értelme?

Egy tök idegen nőt örömmel kimentenék egy égő házból és nagyon büszke lennék magamra. A lelkem mélyén lehet várnék érte valami sexuálisat, de ha nem kapnék is örülnék, mert nem azért tettem. Mondjuk gyereket is szívesen mentek.

Viszont ha már egy férfiról lenne szó, vagy valami hajléktalanról stb.., akkor már lennének ilyen gondolatiam, hogy megéri megmenteni ezt. Mondjuk nehzen de rávenném magam, hogy megmentesem.

Nem tudom. Hazudnék, ha az mondanám, hogy nem látok rosszat a abban, ha valaki meghal, elpusztul, mert szomorú lennék meg ideges meg nem tudom. De azt sem, hogy miért, hisz nincs értlme semminek sem.

De amit én írtam az élet mentésről, abban semmi szeretetet nem érzek. Anyukám iránt érzek mondjuk, őt azért védeném, mert szeretem, azt ami ő belül.

A lelkét kellene megismerni az embernek.

Szeretni csak úgy lehet, hogy tudod mit szeretsz.

Furcsa, hiszen rengeteg ember képes azt produkálni, mint anyukám. A szeretet nem személyre szoló. Semmi köze nincs hozzá, csak néha azt hisszük.

Miért szeretünk valakit jobban, mint valaki mást??? Mit szeretünk benne? Mi ad nekünk, vagy mit kapunk tőle? Hasznot talán? Mert szerintem ez nem szeretet. Egy gyenéd érintésben, ölelésben talán lehet érezni a szeretetet, de miért? Ha az utác ölellne meg így valaki, aki nem annyira szimpatikus, mit tennénk?

Ha pedig mindenkit szeretünk, miért nem segítünk az embereken?

Ott van mindenhol az önzés, hogy nekünk jó legyen.

Én szívesen adnék másnak is (úgy hogy nem kérek érte), de nincs sok pénzem, másrész miért tennék jót, ha pénzt adnék bárkinek is? Mi az élet értelme??

Rohadt szegény emberitest, rohadt világ.

Soha nem megyek oda egy hajléktalanhoz egy kedves szót mondani neki. Egyrészt mert nem gondolnám komolyan, ha a külsejére kellene modnanom. a belsejét pedig nem ismerem.

Utána csak bőgne, hogy milyen rossz neki, meg pénzt akarna vagy a legjobb eset, hogy örülne, hogy van kivel beszélgetni, aki megérti őt. De miért kell, hogy bárki is megértsen minket? Meg az milyen szar már, hogy ő ott szenved közben, te pedig nem. Egyszerűen én nem is bíznék meg bennük. Tehát most felmerül megint a kérdés. A bizalomnak vajon nagyon nagy köze van a szeretethez. Szerintem igen.