Most komolyan, ez miért akkora baj?

Ha ragaszkodással fejezi ki irántad a szeretetét, akkor miért olyan mintha az anyja lennél? Azért az ember a szülei és a szerelme iránti szeretete teljesen más dolog. Ha ugyanolyan akkor van baj :)

De most komolyan az utolsó válaszolótól, és az első hölgytől kérdezném, mindenféle kötekedés nélkül, csak pusztán kíváncsiságból, hogy az ő esetükben, mit szeretnek, ha miként viselkedik velük a párjuk?

Köszönöm a választ!

Amúgy a kérdésre válaszolva (meg valószínűleg ki is tűnt az eddig általam leírtakból), szerintem egyátalán nem baj, hogy valaki ennyire tud szeretni. Lehet, hogy azért gondolom így, mert ilyen közegben nőttem fel, és a barátaim is szeretetteljes kapcsolatokban vannak. Nem tudom. Én a másik végletet nem értem, mert akkor minek a kapcsolat, ha nem lehet benne őszintén szeretni?

A 8:49-esnek

Összefoglalva írtam le nagy vonalakban a véleményem, 5 évet nem tudok és nem is akarok leírni ide. De én úgy éreztem, hogy Ő inkább egy anyát keres, aki mindenben kiszolgálja, ellátja. Tapadt a gyerek, mint a kisfiú az anyjára. (megvan az a kép, amikor a kisgyerekek anyjukba kapaszkodnak?)

Én meg ezt nem bírtam. Úgy éreztem, ahogy az utolsó válaszoló írta: megfojt (megfulladok)

És egyetértek az utolsó válaszolóval. Én is hasonló vagyok.

Egyébként nem baj, mindenki mást igényel/szeret.

Köszönöm a válaszokat az utolsó két hölgynek! Így már jobban átlátom a dolgot, beleképzeltem magam a ti helyzetetekbe is, és értem már mire gondoltatok.

A kérdezőtől pedig elnézést az OFF-ért!