Miért ilyen nehéz a mai világban párt találni?

Felejtsétek már el ezt a "külső számít a nőknek" dumát. Ugyanis mindenkinek más az ízlése!

Mindig is lesznek olyan nők és férfiak, akiknek csak a tökéletes külsejű egyedek tetszenek, de nem kéne általánosítani, mert már telivanahócipőm ezzel. Nem kell foglalkozni az olyan nőkkel és férfiakkal, akik ennyire a külsőségek alapján döntenek. Ennyi az egész.

Igazából a mai világban sehol sem könnyű!

Interneten kb ugyanannyi az esélyed csak nem szemtől szembe kapod az elutasítást.

Discoban a legtöbben kicsi haveri körrel járnak bulizni, és osa a legtöbben nem párt mennek keresni...csak ha naaaaaagy szerencséjük van talán akkor találhat az ember valakit.

Utcán lehetetlen! Mert mindenki siet megy valahová.

Ehhez is mázli kell, max követed és ha leül valahová akkor van esélyed talán.

Szerintem manapság ha értelmeset akarsz találni és szépet vagy ami a te ideálod, akkor menj el nagy szupermarketekbe ott sok a csaj és soxor mennek oda egyedül, mert unatkoznak , vagy nincs haver vagy barátnő. ÉS elmennek ténferegni órákat....

Ergo szerintem MA a szupermarketek vagy nagyobb boltok az esélyesek...

Ugyan ebben a cipőben járok csak én lány vagyok.

Egész életemben egy olyan sráccal találkoztam, aki tényleg minden téren (a hibáival együtt) tökéletes volt nekem.

Az egyetlen gond ott volt, hogy úgy éreztem én mindent megpróbáltam, nyitottam felé folyamatosan ő -bár tudom, hogy kedvelt- mégsem nyitott felém. Volt 1-2 hét, amíg úgy tűnt közelít felém, aztán ez abbamaradt.

Egyforma volt az életről alkotott képünk, a stílusunk, a szokásaink, a jövőkép, hasonlóképpen gondolkodtunk, azonos dolgokat kedveltünk/szerettünk, hasonló életvitelt folytattunk, tényleg minden stimmelt, ráadásul első látásra nem is tetszett, csak miután megszerettem megtetszett a külseje is. Tényleg azt hittem lépni fog, mert pont olyan srácnak ismertem meg, akinek a magamfajta lány kell, de tévedtem. Mindenki észrevette rajtam, hogy tetszik, odáig vagyok érte, gondolom Ő is, mégsem lépett. Többé nem látom, de most jutottam el odáig, hogy bár sosem volt pasim, nem foglalkozok ezzel a gondolattal. Élem az életem, és majd csak lesz valahogy, bár szeretnék férjet, gyerekeket, családot, de ha olyan görcsösen akarom, mint az elmúlt fél évben, akkor sem lesz.

Nem regisztrálok semmiféle társkeresőre, mert szerintem egy normális kapcsolat úgyis személyes találkozás sorozatával alakul ki, felesleges randizgatásokra meg nincs időm, meg az már annyira erőltetett lenne.

Nem tudom mennyire vagy gátlásos, de én azt vettem észre magamon ill. a környezetemen, hogy mivel én mindenhol "viselkedem" a környezetemben levők sem közelednek olyan közvetlenül hozzám, mint azokhoz akik pl. sokkal többet, gátlástalanul megengednek maguknak.

Vannak, akik közvetlenül tudnak hülyülni már az első találkozáskor, én nem, persze ez általában így is marad, mert közöttük kialakul már rögtön egy közvetlen kapcsolat, amibe később már nem tudok "beilleszkedni". Ők elvannak én meg csinálhatok bármit úgy sem vesznek be a "csapatba", ami nem azt jelenti, hogy kiközösítenek hanem, hogy megmarad az első pillanatban kialakult felállás. Szóval azt javaslom, amit tudom nekem is tennem kell, megtanulni gátlástalannak lenni, de persze sztem nekem ez sosem jön össze, mert én nem olyan vagyok.

21/L

Kedves kérdező!

Nem egyszerű a történet az biztos, de fontos, hogy ne add fel! Ismerkedni lehet bulikban de ott ált. rib@ancok vannak, meg magasan pigmentáltak zömével, sajnos sok kiábrándító dolgot tapasztaltam fiatalabb, bulizással eltöltött éveim során tök konszolidáltnak tűnő lányok dobták oda magukat boldog-boldogtalannak és olyan alpári totál igénytelen stílusban "szórakoznak" hogy így visszagondolva is hányingerem van - pasik nyilván dettó, csak, hogy ne robbanjon ki vmi, melyik nem a szemetebb típusú háború - persze az a baj, hogy ezekkel a lányokkal megismerkedhetsz könyvtárban is, mert néha oda is kell járniuk, szerencsétlenségükre. Tehát ez sem 100% -os biztosíték, h normális lányt találsz. Eddig mondtam két helyet mégis talán a baráti társaság általi ismerkedést tudnám ajánlani a leginkább, régebben én személy szerint az ilyenket kínosank, megalázónak, túlságosan is kerítőnő jellegűnek tartottam, meg ilyen csajoztassuk már be a h.ülyegyereket jellegűnek, DE, ha normális barátaid vannak, akkor nagyon sok kihasználható előnnyel jár ez a fajta ismerkedés, mert mivel akik bemutatják minden bizonnyal ismerik talán még el is gondolkodtak rajta, hogy összeilletek-e és csak ezután mutatnak be titeket egymásnak ebből adódóan kvázi nem zsákbamacska az illető.

Azért engedtem ilyen bőlére, mert írtad, hogy testi-lelki társat keresel.. Hát hajrá! 22/F

Túl vagyok egy váláson(30alatt), azt hittem sosem lesz már boldog kapcsolatom, mert amiben hittem, az is ennyit ért, és sosem leszek nyitott a szerelemre többé. Mégis megtörtént! Boldogabb vagyok, mint életemben bármikor! Ezért kell írnom erre a hozzászólásra egy választ:

"Nem regisztrálok semmiféle társkeresőre, mert szerintem egy normális kapcsolat úgyis személyes találkozás sorozatával alakul ki, felesleges randizgatásokra meg nincs időm, meg az már annyira erőltetett lenne."

Ha egyedül vagy, mire nincs időd? Keresni azt, akivel a következő 40-50 év boldog lehet? Erre kell időt szánni! Nem szabad a huszas évek elején feladni! Mert létezik!

A neten ismertem meg azt, akivel tökéletes összhangban vagyunk. Nagyon sokan vannak, akiknek tényleg nincs olyan beállítottsága, hogy hetente bulizni járjon, és a visszafogottabb emberek nem ismerkednek lazán az utcán, vagy tömegközlekedési eszközökön. Beszélgetni interneten is lehet. Nagyon ritka, hogy bejön, de ez éppúgy igaz egy buliban is. Mindenhol emberek vannak.

Ami segít, ha nem erőltetve, de mindig nyitottan állsz a témához,mert van, akinek PONT TE fogsz kelleni! Csak meg kell találni, valahol otthon ül, és ugyanezeken gondolkodik!! Talán holnap...!

Drukkolok!

Mert egy tapasztalatlan 21 éves vagy, aki itt sír. A mai világban... Mikor én voltam 21 éves, akkor nem voltak még online társkeresők, mert nem volt még szélessáv és a digitális fényképezőgép is csoda volt. A mai világban könnyebb.

Ha komolyan veszem az online társkeresést, akkor két héten belül eljutok egy randiig. Pár hónapig hanyagoltam, inkább személyesen ismerkedtem. Most ott tartok, hogy:

- van egy lány, akinek egy szavába kerülne és mindenki mást elfelejtenék

- van egy, aki pályázik rám, de nekem nem tetszik

- van egy, aki szintén nyerő lehet, s én is nála

Ugyanez van most online is.

21:07-es!

Ezer oka lehet, hogy miért nem lépett.

Netes társkeresésél is a személyes találkozás a döntő. Minél hamarabb találkozni kell.

Könnyebb egy laza lánynál kezdeményezni, de meg lehet különböztetni, hogy mogorva vagy csak gátlásos vagy. A mogorva p.csáktól elmenekülök, a gátlásos lányokat meg megpróbálom feloldani. Be tudsz csatlakozni a csapatba.