Nem is volt semmi, mégis fáj - hogy felejtsem el?

Van egy srác, akivel az utóbbi időben sokat beszélgettünk, közel(ebb) kerültünk egymáshoz. Mint barátok. Volt egy egészen leheletnyi flört is a dologban, de nem ezen volt a hangsúly, hanem a hosszú és tartalmas beszélgetéseken, amiket mindketten élveztünk és... na, talán ezt nem kell magyarázni. :)

Aztán volt egy buli, ahol szintén ha egymás mellé kerültünk, ugyanúgy beszélgettünk satöbbi, tök jó volt, én magamban nagyon örültem, hogy szereztem egy újabb barátot. :) Aztán persze előtérbe került az alkohol, egy-két óra múlva mindenki részeg volt a társaságban... és ez a fiú végülis ott összejött egy másik lánnyal. Csókolóztak, aztán fel is mentek egyikükhöz.

Akkor döbbentem rá, hogy én ettől az egésztől kicsit többet vártam, mint kellett volna. Hogy ez a fiú tulajdonképpen tetszik nekem. Nagyon bántott a dolog, holott ugye mi a sráccal csak barátkoztunk, semmi több - az a kis flört sem volt elég egyértelmű, hogy bármit is elhiggyek belőle, hogy bármit is alapozhatnék rá...

Nem tudom, hogy ez csak egy egyéjszakás légyott volt-e a részükről, vagy most tényleg egy nagy szerelem kibontakozásának voltam szemtanúja, azóta nem találkoztunk. A fiú azóta nem keres, nem beszéltünk. Talán ez fáj a legjobban: most mi történt? Ha csak barátkozunk, akkor most már miért nem? Vagy engem (is) csak fűzött volna, aztán most, hogy "összejött" ezzel a lánnyal, már én se vagyok érdekes? Szabályosan szerelmi bánatom van, pedig még csak szerelmes se voltam. :D Nem tudom lekötni magam semmivel, mert folyton csak arra gondolok, hogy miben lehetett az a másik lány jobb nálam?

El kéne felejtenem ezt az egészet, mert szemlátomást nem éri meg emiatt törnöm magam. De hogyan? Mit tegyek, hogy múljon ez az érzés?

20L