Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hisztek ebben? "Nem lehet valakit megismerni, akit nem szeretek, és nem lehet szeretni valakit, akit nem ismerek. "
A barátommal lassan 6 hónapja találkozgatunk. Ő is csalódott egy nagyot (5 éves kapcsolatának lett vége), én is túl vagyok néhány csalódáson. Már mindketten megfontoltabbak lettünk, nem hiszünk a szerelem első látásban. Hiszem, hogy amíg nem ismersz elég jól egy embert, addig szeretni sem tudod igazán, maximum azt hiszed vagy szeretni akarod, de az nem igazi szeretet.
Sokan kinevetnek azért, mert 6 hónap után még mindig nem vagyunk egymásba szerelmesek, de tudom, hogy ő még néha a volt bnőjére gondol, én pedig nagyon óvatos vagyok ezzel a szerelem dologgal. Nálam most jött el az a pont, hogy kezdek előtte megnyílni. Nála még mindig nem látom ezt.
Van még valaki aki hasonlóan gondolkozik?
Kezdek rájönni arra, hogy az az igazi szerelem, ha valakit már jól ismersz és úgy is belé tudsz szeretni. Én most kezdem megtapasztalni a rigolyáit, a negatív tulajdonságait, mégis kezdek belészeretni. Pasik hogy gondolkoznak erről? Írjátok oda kérlek, hogy hány évesek vagytok és csalódtatok e már.
22/L
válasza: válasza: válasza:Szerelmet akkor érzünk csak igazán, ha már nem próbáljuk meg szavakkal kifejezni az érzéseinket, hanem érezzük őket.
Szóval azt tudom javasolni, hogy ahelyett, hogy a szavak jelentésén rágódsz, kapcsold ki az agyad, a szókincsedet, s inkább a szív ajándékozta kincsekre koncentrálj. Az térül csak meg.
válasza: válasza:Amit sokan a kapcsolat elején szerelemnek gondolnak, az csak rajongás, fellángolás, vonzalom, semmi több. A szerelem akkor kezd igazán kialakulni, mikor megismerünk valakit. Teljesen mindegy, hogy indul a kapcsolat, hatalmas lángolással, vagy csak egyszerű, baráti beszélgetésekkel, a lényeg az, ami ezután jön. Akit nem ismerünk, abba igazából tényleg nem tudunk beleszeretni. Persze szerelmesek vagyunk, csak nem belé (hogy is lehetnénk belé, mikor konkrétan nem is tudjuk, kicsoda), hanem abba a képbe, amit rá vetítünk. Szerelem ez is, csak nem az embert szeretjük, hanem a vele kapcsolatos illúzióinkat.
Amikor tényleg megszeretünk valakit, akkor a negatív tulajdonságaival együtt is szeretjük. Ez nem összetévesztendő a "rózsaszín köd" időszakával, mikor még a rosszat is jónak látjuk benne. Ilyenkor igenis tisztában vagyunk a negatív tulajdonságok negatív voltával, mégis szeretjük az illetőt.
A férjemmel hónapokig csak maximum baráti érzéseink voltak egymás iránt (akkor még mást szerettem, legalábbis azt hittem, hogy szeretem). Aztán, mikor ez kezdett megváltozni és mindketten kezdtünk többet érezni, még mindig pár hónapnak kellett eltelnie, hogy egymásba szeressünk. Ez a szerelem két és fél éve tart és biztosra mondhatom, így még nem szerettem senkit az életben, ő lett életem nagy szerelme.
Azt nem tudom, nálatok is hasonlóan működik-e, ezt nektek kell tudni, érezni.
32/N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!