Nem adott rá okot a párom, sőt folyamatosan erősíti az önbizalmamat, mégis úgy érzem, már beteges ahogy érzem magam. Véleményetek?

19 éves lány vagyok, 7 hónapja tart az első kapcsolatom, egy nagyon rendes fiúval hozott össze a sors. A gondom az, hogy betegesen féltékeny tudok lenni, vagyis olyan helyzetekben érzek szó szerint marcangoló, mardosó érzést, amit max csak körbe kéne röhögni. Egyszerűen már szégyellem magam miatta.

Nem értem, hogy miért, mert a barátom minden találkozásunk alkalmával megdicsér, mindig hangoztatja a jó tulajdonságaimat, és (ne értsétek félre, nem vagyok beképzelt), tényleg elég jó a testalkatom, arányos, csinos, az arcomat pedig szépnek mondják, sokan megjegyzik hogy nagyon bájos arcom van. A barátom folyamatosan (szerintem tudatosan) mondja nekem, hogy imádja az ő szexi barátnőjét, minden nagyon tetszik neki, de ami a legfontosabb, amiért belém szeretett, hogy a szívem a helyén van.

Az a problémám, hogy szerintem nem normális dolog, hogy szinte minden egyes lányt, akit meglátok, megnézek, és észre veszem, hogy mennyivel jobban néz ki nálam, mi a szép és vonzó benne, ilyen gondolataim vannak, hogy milyen szívesen csókolhatja és kényeztetheti a barátja, és teljesen erőt vesz rajtam a szomorúság. A múltkor észre is vette a barátom, a liftbe beszállt egy csaj, és szomorú lettem. Kérdezte, hogy miért, én elmondtam neki ugyanezeket.

Tudom, hogy mindenkinek az a legszebb, legjobb, aki a szívének kedves, mégis még ha képen vagy filmen meglátok egy jól kinéző nőt, elfog a féltékenység, egyből az van, hogy hú a barátomnak biztos tetszik, biztos csodálja hogy de szép nő...példát is mondok: tegnap nézte a dalfesztivált, mondta hogy Wolf Kati is szerepelni fog (arra akart kilyukadni, hogy magyar is fel fog lépni), na nekem erre milyen érzésem lett? Várja Wolf Katit, kíváncsi rá...na...ilyen szinten vagyok. Nevetséges tudom, szégyellem is, de nem tudom hogy tudnék változtatni.

Akárhány szép lány jön velem az utcán, keresem szándékosan benne, hogy mi tetszhet benne vajon a barátomnak...

Aki soha nem nézett meg mást ha mellettem van, és azt mondja eddig sem fordult meg a lányok után az úton, mert úgy nevelték, persze figyelte őket, de nem fütyült vagy ilyesmi. És tényleg ilyen, tudom, ismerem. Mondta, hogy nem kíváncsi másra. Értitek, ez a rossz, már rendesen frusztrál, hogy 100ból 99 nőt ha meglátok, akár képen, akár úton, keresem benne szándékosan, hogy na, milyen vonzónak gondolhatja a barátom, ha látná...

Miért lehet ez? Mit tehetnék? Ha tudnám az okát, biztos elmúlna bennem ez a dolog. Remélem hogy csak átmeneti.

Köszönettel: 19/l