Meggondolatlanság ezért szakítani?

Úgy érzem, hogy a körülöttem lévők párkapcsolatában az idővel minden kezd kialakulni, haladnak a közös élet felé, vannak céljaik.Mi már 3 éve távkapcsolatban élünk (60 km, más -más szülőváros, más-más suli), hétvégente találkozunk.A barátom most jelentkezett újra suliba, de nem bírnék ki még 2-3 évet így utazgatva, én is tanulok.Épp ezért semmi jövőképünk nincs és fáj, hogy nincs velem a barátom (családi összejövetelek, utazások, meg úgy a mindennnapi életben)Félek,ha ki is bírnánk így még a 2-3 évet, ott lennék egy 6 éves kapcsolatban, mire talán összeköltözhetnék és akkor derül ki, hogy nem is bírjuk egymást el a hétköznapokban, ráadásul , hogy első kapcsolatunk, lehet vágyni fogunk másik párkapcsolatra is és 25 évesen kezdjek mindent előröl?!Olyan rossz érzés, olyan egyedül érzem magam hétközben, pont olyan mintha szingli lennék..

22l, 23f